Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Személyi adattár

Sallér István, jakabházi (P-1762)

Vas vármegye követe az 1751. évi országgyűlésen. Életrajzát ld. A Batthyányak árnyékában: Vas vármegye és követei az 1751. évi országgyűlésen című fejezetben.

Sághy Mihály, dormándházi (Eger, 1710. június 6—1798 után)2514 Családja 1694-ben kapott nemesi címet. Sághy Farkas fia. Kazinczy Ferenc szerint felemelkedését Barkóczy Ferenc egri püspöknek és főispánnak köszönhette.2515 1746-ban Barkóczy főispán kinevezésével lett Heves vármegyei jegyző. 1752 és 1756 között hevesi másodalispán, majd 1756-1766 között első alispán. 1767-től a Királyi Táblán a helytartói ítélőmester ülnöke 1782-ig. 1770- ben királyi tanácsos. A Szent István-rend vitéze. 1783-tól hétszemélynök. 1790. november 18-án saját személyére báróságot nyert.2516 1776-ban sikertelenül pályázott az elhunyt felsőbüki Nagy Pál halálával megürült hétszemélynöki állásra.2517 Kazinczy Ferenc szerint Sághy volt az, aki az 1764-65. évi diéta idején az ellenzéki szellemű Vexatio dat intellectum című röpirat anonim szerzőjeként Richwaldszky György egri kanonokot nevezte meg, és beárulta az udvarnál, és „ez által tette első szerencséjét, úgy hogy ítélő mester s báró leve”.2518 Felesége németszőgyéni Jósa Krisztina.2519 1 751-ben jegyzőként és 1764-65-ben alispánként képviselte vármegyéjét a diétán.2520

Seldmayer (másként Soldmayer, Szeldmajer, Sedlmajer, Szeldmayer, Zeltmayer) Sebestyén László, buzithai (1707 körül-?)

Apja, id. Sebestyén a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben Kassán, majd Eperjesen raboskodott, ahonnan 1000 forintért váltották ki. A Királyi Könyvek egyik bejegyzése szerint közhivatali pályáját 16 évesen kezdte, 1723-ban, az eperjesi Tiszáninneni Kerületi ítélőtábla kancellistájaként. Később a jászói konvent jegyzője, majd Torna vármegye jegyzője, 1739-től alispánja volt. E mellett 1746-ban Gömör megye is meghívta jegyzőjének, amelynek levéltárát

2514 Születési dátumára vonatkozóan az 1710-es verzió mellett egy kevésbé biztos 1717-i dátumot is említ: RL B/15. 107. doboz. Sághy család. Halálozási dátuma számomra nem ismert, Sebők Richárd adatai alapján a tiszti címtárban utoljára az 1798. évnél jelenik meg a neve. Erre: Sebők 2017. 57.

2515 Kazinczy 1884. 260.

2516 Bán 2011. 544-545. Adatait pontosítja: Sebők 2012. 39., 41.

2517 MNL OL E 584 Országbírói iratok. 42. cs. No. 67. Alláskérelmek. Sághy Mihály kérvénye. Pest, 1776. március 18. (42—43. föl.)

2518 Kazinczy 1884. 260.

2519 Orosz 1906. 248-249.

2520 MNL OL A 57 55. köt. 315-319 p. Pozsony, 1790. november 18. Sághy Mihály bárói címadományozása.

456