Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Konklúzió

az Esterházy családdal). Mindebben személyes vagyonvesztése is motiválhat­ta. Mindezek miatt megmaradt ellenzéki szerepben. Okolicsányi János eseté­ben és családtörténetében inkább egy intergenerációs, felfelé törekvő társadalmi mobilitást látunk a királytól függő dikasztériumokban való hivatalvállalásnak és a regionális elittel való rokonsági kapcsolatoknak köszönhetően. Ebbe kivé­telként illeszkedik a zempléni alispán ellenzéki szereplése, aki ezzel „sikertelen magakellető”-ként maga is országos hivatalért folyamodott, eredmény nélkül.2113 A további esettanulmányok a rendi politikában továbbra is meghatározó motivációkról szólnak: az érdekelvű (hivatalszerzés sarkallta) politizáláson túl­mutató felekezetiséggel (Prónay Gábor, Darvas József) és a patrónus-kliens kap­csolatok, illetve a regionalitás meghatározó jellegével a Károlyi, és a Csáky csa­lád egy-egy kliense (Szuhányi Márton, Tiszta Pál) esetében.2114 A felekezetűk ügyeit szem előtt tartó protestáns patrónus-nemesek számára a pozsonyi diéták megfelelő alkalmat szolgáltattak arra, hogy összegyűjtött felekezeti sérelmeiket- ha már nem is az országgyűlés alatt, de azon kívül — a diétát követően átad­hassák az uralkodónak. Alkupozícióik romlottak, de még mindig lehetőség volt az „instanciázás” során egyéni engedményekre egyházuk ügyében, sőt egzisz­tenciális előrelépésre is (ld. Darvas József, Prónay Gábor pályaívét). Külön fi­gyelmet szenteltem a tizenhárom vármegye (a Tisza melléki megyék) szinte már közmondásos ellenzékiségének, illetve a régió speciális viszonyainak. Kevésbé ismert, hogy e megyék - a Kancellária által is elismert - túladóztatottsága ho­gyan járult hozzá adóügyben tapasztalt engesztelhetetlen országgyűlési elége­detlenségükhöz. Arra is rá kellett jönnöm, hogy a felekezeti kérdés látens módon a vármegyei politika szintjén is jelen volt, amint ezt a szabolcsi és az ugocsai pél­da is bizonyítja. Sőt, ezek szórványosan az instrukciókban is megjelentek. Az or­szággyűlési érdekérvényesítést (a fentieken túl) számos tényező gyengítette, így a kelet-magyarországi régió főnemessége bécsi udvari integrációjának meg­­késettsége, illetve az innen származók alulreprezentáltsága az egyes országos hivatalokban, továbbá itteni kapcsolathálójuk feltételezett gyengesége. A tiszai megyék politikai gyengeségük dacára - a többi kerület megyéivel ellentétben — összehangolták tevékenységüket, a végsőkig kiálltak az adóemelés ellenében egy-egy vezérszónok oldalán és önálló programmal jelentkeztek a diétán a két kerület sérelmeinek orvoslása érdekében (úgy mint a Tisza és mellékfolyóinak 2113 A kifejezést Szíjártó Istvántól kölcsönöztem: Szíjártó 2016a. 187. 2114 Uradalmaik szolgálatában bevált klienseik révén, akiket vármegyéikben is pozíciókba segítettek (ld. a szatmári és az abaúji példát) nemcsak a nemesi vármegye intézményrendszerében őrizték meg a befolyásukat, de országos-regionális hivatalokba való segítésükkel a Magyar Királyság felsőbb szintű ügyeire is rálátást szerezhettek.

Next

/
Thumbnails
Contents