Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Konklúzió
az Esterházy családdal). Mindebben személyes vagyonvesztése is motiválhatta. Mindezek miatt megmaradt ellenzéki szerepben. Okolicsányi János esetében és családtörténetében inkább egy intergenerációs, felfelé törekvő társadalmi mobilitást látunk a királytól függő dikasztériumokban való hivatalvállalásnak és a regionális elittel való rokonsági kapcsolatoknak köszönhetően. Ebbe kivételként illeszkedik a zempléni alispán ellenzéki szereplése, aki ezzel „sikertelen magakellető”-ként maga is országos hivatalért folyamodott, eredmény nélkül.2113 A további esettanulmányok a rendi politikában továbbra is meghatározó motivációkról szólnak: az érdekelvű (hivatalszerzés sarkallta) politizáláson túlmutató felekezetiséggel (Prónay Gábor, Darvas József) és a patrónus-kliens kapcsolatok, illetve a regionalitás meghatározó jellegével a Károlyi, és a Csáky család egy-egy kliense (Szuhányi Márton, Tiszta Pál) esetében.2114 A felekezetűk ügyeit szem előtt tartó protestáns patrónus-nemesek számára a pozsonyi diéták megfelelő alkalmat szolgáltattak arra, hogy összegyűjtött felekezeti sérelmeiket- ha már nem is az országgyűlés alatt, de azon kívül — a diétát követően átadhassák az uralkodónak. Alkupozícióik romlottak, de még mindig lehetőség volt az „instanciázás” során egyéni engedményekre egyházuk ügyében, sőt egzisztenciális előrelépésre is (ld. Darvas József, Prónay Gábor pályaívét). Külön figyelmet szenteltem a tizenhárom vármegye (a Tisza melléki megyék) szinte már közmondásos ellenzékiségének, illetve a régió speciális viszonyainak. Kevésbé ismert, hogy e megyék - a Kancellária által is elismert - túladóztatottsága hogyan járult hozzá adóügyben tapasztalt engesztelhetetlen országgyűlési elégedetlenségükhöz. Arra is rá kellett jönnöm, hogy a felekezeti kérdés látens módon a vármegyei politika szintjén is jelen volt, amint ezt a szabolcsi és az ugocsai példa is bizonyítja. Sőt, ezek szórványosan az instrukciókban is megjelentek. Az országgyűlési érdekérvényesítést (a fentieken túl) számos tényező gyengítette, így a kelet-magyarországi régió főnemessége bécsi udvari integrációjának megkésettsége, illetve az innen származók alulreprezentáltsága az egyes országos hivatalokban, továbbá itteni kapcsolathálójuk feltételezett gyengesége. A tiszai megyék politikai gyengeségük dacára - a többi kerület megyéivel ellentétben — összehangolták tevékenységüket, a végsőkig kiálltak az adóemelés ellenében egy-egy vezérszónok oldalán és önálló programmal jelentkeztek a diétán a két kerület sérelmeinek orvoslása érdekében (úgy mint a Tisza és mellékfolyóinak 2113 A kifejezést Szíjártó Istvántól kölcsönöztem: Szíjártó 2016a. 187. 2114 Uradalmaik szolgálatában bevált klienseik révén, akiket vármegyéikben is pozíciókba segítettek (ld. a szatmári és az abaúji példát) nemcsak a nemesi vármegye intézményrendszerében őrizték meg a befolyásukat, de országos-regionális hivatalokba való segítésükkel a Magyar Királyság felsőbb szintű ügyeire is rálátást szerezhettek.