Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Konklúzió

(főrendeknél tartott) magánösszejövetelek révén kicsikart kompromisszummal, részben az ellenzék szándékolt (partikuláris sérelmek mentén való) megosztásával sikerült elérnie.

A diskurzusban használt és az ezt meghatározó kulcsfogalmakat és érvrendszereket is áttekintettem: ennek során a közjóra vagy az uralkodó szükségleteire való hivatkozás egyre inkább a kormányzathoz köthető politikusok retorikai fegyvere volt, addig az ellenzék tagjai megmaradnak a hagyományos republikanizmus szótáránál, amit alkalmilag vegyítettek a sérelmi beszédmóddal. A rendek politika- és társadalomfelfogása 1751-ben még — kosellecki értelemben véve - múltorientált volt: minden újítást károsnak véltek,2110 de a régi sérelmek orvoslásának ürügyén számos reformra váró kérdést felvetnek majd (például urbáriumok szabályozása, folyószabályozások és csatornaépítések ügye, illetve a kereskedelem- és vámszabályzat, az oktatási intézményrendszer bővítése).2111

Az új indigenátusok és a szabad királyi városok becikkelyezése felkeltette a rendek félelmét attól, hogy a kormányzat akaratát az előbb említett két csoport lélekszámának növelésével kívánja az országgyűlésen érvényesíteni, ám a század közepén a szavazatokat már nem számolták, hanem súlyozták döntően a pars saniorrk váló vármegyei követek szavazatait véve figyelembe. (A naplók tanulsága szerint az egyenkénti szavazatszámlálásra a személynök még kísérletet tett az 1751. évi diéta során, de az ellenzéki vezérek tiltakozása miatt végül a gyakorlatban erre már nem került sor.) A részletesebb vizsgálat az eddigi nézőponton túl új felismerésekre vezetett. A kormányzat politikai szándékai mellett hangsúlyosabbnak tűnnek az érdekelt rendi csoportok érdekei egy-egy vita kapcsán. Az egyéni érdekekre koncentráló kutatás során arra a megállapításra jutottam, hogy Győr szabad királyi városi címének becikkelyezése — az ebben földesúri érdekeinek veszélyeztetését látó — győri püspök és káptalan, illetve a városlakó nemesség ellenkezése mellett ment végbe. A királyi kincstár mellett az új városok eliberációjában anyagilag azok is érdekeltek voltak, akik a kiváltságok megszerzéséért hiteleztek a városoknak. Precedensértékű és országos fontosságú volt azért is (főleg a győri és a komáromi), mert a városi nemesség

2110 Szíjártó 2014c. 9-10.

2111 Az iskolahálózat és műveltség fejlesztésére irányuló, a köznemesség részéről jelentkező általános társadalmi igényt tükrözik bizonyos követutasítási pontok (pl. Baranya, Sopron megye, Szeged város esetében). Ezen túl a dunáninneni kerület sérelmi listájában is számos előremutató követelést is megtalálhatunk (pl. a bécsi Löwenburg-konviktus magyar alapítványi helyeinek biztosítása, a nagyszombati egyetem melletti nemesi konviktus felállítása stb.). Ezekre összefoglaló jelleggel: Nagy 2016c. 328-330.

408