Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
érdekében: részben a Kamara és a nádor, illetve a kancellár révén a többi központi kormányhatóság, részben az országgyűlés és a rendi fórumok irányában. Emlékiratot fogalmaztak és ezzel Nádasdy Lipót kancellárhoz is eljutottak, aki úgy nyilatkozott, hogy a várost felmerülő ügyeiben támogatni fogja. Megígérte a követeknek, hogy Lőcse adóterheit az uralkodó még az országgyűlés során másfél adóportával mérsékelni fogja, és a tűzvésszel nemrégen sújtott város hadiadóját két évre el fogja engedni, hogy ezt a jövedelmet a város a középületek renoválására fordíthassa.2080 Sőt megengedte, hogy egy elhunyt helyi pékmester 100 forintos, a városra hagyott hagyatékát is a károk megtérítésére használhassa fel a tanács.2081 Május 14-én a rendek döntöttek a sérelmek összegyűjtéséről. A felső- és alsó-magyarországi városok követei másnap a Zöld Házban ültek össze a városok közös sérelmi listájának összeállítására, amely munkát 17-18-án is folytatták. A két követ a városi polgárság külön sérelmeit 21-én adta át egy audiencia során Fekete György személynöknek.2082 Ehhez képest az uralkodóhoz címzett emlékiratot (memorialist) is fogalmaztak a városi követek, amelyet a nádornak május 22-én nyújtottak át, de ennek a tartalma is különbözött az előzőtől.2083 Nemcsak a Magyar Kamara által szedett census regius,2084 az országgyűlési taksa,2085 illetve a városokat sújtó, a tüzérség számára végzendő fuvarok ellen emelték fel a hangjukat. Ezen túl az eladósodott város - a Trautson hercegi uradalom nagyrészt zálogjogon kezébe került —tokaj-hegyaljai szőlőbirtokainak (Határos és Maradék nevűek) visszajuttatását kérte.2086 A város a szőlőskertekből 2080 Várkonyi 2008.179. A várost - így a plébániatemplomot is - sújtó 1747. évi tűzvészről lehetett szó. 2081 §A LE MML III. 131/5. Pozsony, 1751. május 22. 2082 Uo. A nyolc pontos sérelmi lista tartalma a következő: 1. A jezsuita kollégium a városra sérelmes bormérésének megszüntetése. 2. A harmincaddal kapcsolatos előjogok visszaállítása. 3. A kerületi táblán régóta húzódó perek ügyében való döntéshozatal. 4. A zsidók, örmények borral és más terményekkel való kereskedelmének korlátozása. 5. A Lengyelországhoz került 13 szepesi város Lőcse számára okozott különböző kárainak ügyei. 6. A helyi nemesek ügye, akik elutasítják a városi közterhekben való részesedést. 7. A helyi céhek és kézművesek panaszai. 8. A katonai bekvártélyozás megszüntetése a városban, méltányosabb adóösszeg követelése, ill. a lerombolt és az uralkodó költségén helyrehozandó városfalak követelése. 2083 Ennek dátumára uo. 131/15. Pozsony, 1751. május 26. 2084 Az udvar a városok anyagi tehervállalásának fokozására 1749-ben Magyarországon felújított egy középkorban szedett régi adónemet, ezt nevezték census regiusnak: Kállay 1963. 1071. 2085 Országgyűlési taxának nevezték azt a szabad királyi és bányavárosoktól a királyi udvar és a rendek országgyűlési tartózkodásának fedezésére szolgáló adónemet, amelyet a diéták alkalmával a Magyar Kamara vetett ki és szedett be. Erre: Nagy 1971. 38-40. 2086 A szőlők birtokjoga igencsak kétes volt: 1673-ban Lőcse városa váltotta ezeket magához az akkori Rákóczi-uradalomtól. A szatmári békét követően ezeket a birtokokat mégis elkobozták: így a Kamarától Trautson herceg szerezte meg őket. Erre Ld. §A LE MML III. 131/5. Pozsony, 1751. május 22. és ugyanott: III. 131/7-10. Pozsony, 1751. május 29. és Tamás 2003. 168. 401
