Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen

1739-ben „átigazolt” Csongrád megyébe, ahol először perceptorként működött, majd alispánná választották 1743-ban. Tisztségét 1760-ig viselte. Élete végén aztán visszatért Szegedre: ezúttal már helyettes, majd rendes főbíróként (1763-1766, illetve 1766-1767 között).2056 Békés megye egyik, az 1741. és 1751. évi országgyűlésen is jelen lévő követe, Klósz (Khlosz) Mátyás egy nemesi rangú esztergomi mészárosmester fiából lett 1729-ben Szeged város ügyésze. Városi ügyészi hivatalával párhuzamosan 1732-ben Békés vármegye jegyzőjévé választották. (Szegedi hivataláról csak 1734-ben mondott le). 1734-ben a főispán Békés megye helyettes alispánjának jelölte, majd két évvel később a közgyűlés rendes alispánná választotta. Hivataláról 1755-ben köszönt le. Ezután Szegeden élhetett, itt háza, telke, malma volt, amiről 1767-ben végrendelkezett Katalin nevű testvére javára.20S7 Ezek mellett Békés vármegye területén földesúrként is számon tartották: a Békés megyei szentandrási uradalom egy részét haszonbérbe vette, ott megbízottjaként ténylegesen egy örmény kereskedő gazdálkodott.2058

Feltételezem, hogy a követekre bízott városi érdekérvényesítésnek - a diétái ülésekkel együtt — ugyanolyan, ha nem fontosabb terepe lehetett az annak időtartama alatt az egyes pozsonyi és bécsi kormányhatóságoknál végzett ügyintézés.2059 A peres ügyekben, a katonai kihágások orvoslása vagy az adócsökkentés érdekében a városnak meg kellett találnia a megfelelő pártfogókat, akiket informális kapcsolataikért ajándékokkal (például bor, kisebb-nagyobb összegek, szolgálatok) próbáltak megnyerni.2060 Sopronból 1751-ben a városi tanács tizenhét akó soproni bort küldött a diétára készülve a kancellárnak, a személynöknek, Grassalkovich kamaraelnöknek és Esterházy tárnokmesternek.2061 Esztergom város tanácsa az itt házzal rendelkező, korábban esztergomi városi ügyészként működő Terstyánszky János alnádornak négy szekér szénát küldött ajándékba a diéta kezdete előtt (feltehetően a városi ügyek gördülékenyebb intézése érdekében).2062 Lőcse város követei javasolták a magisztrátusnak, hogy ajándékozzák a város ügyeinek előmozdításáért pozsonyi patrónusaiknak a város határában nagy mennyiségben termelt borsót.2063

2056 Reizner-Ruszoly 1995.27.

2057 Reizner-Ruszoly 1995.13., 16., 26.; Héjjá 2002.123-124.

2058 Szilágyi 2018. 58.

2059 Itt elsősorban a Magyar Kamarára, a Helytartótanácsra, a Magyar Udvari Kancelláriára vagy a Haditanácsra gondolok. Ennek a jelenségnek a 16-17. századi előzményeire: H. Németh 2004.1. 230-231.

2060 H. Németh 2002b. 153-154. és Nagy 2016a. 49-50., 59.

2061 MNL GyMSML SL IV.1003.a. 160. köt. 1751. február 19.

2062 Tóth 2014a. 103.693. regeszta.

2063 SA LE MML III. 131/27. Pozsony, 1751. augusztus 11. Vályi András lexikonának tanulsága szerint a város határában termett borsó volt a leghíresebb a korabeli Magyarországon: Vályi II. 1799. 543.

397