Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
helyzetük, foglalkozásuk, rangjuk és az adott történeti szituáció alapján a városi tanácshoz való viszonyuk más és más lehetett.2029 Sopronban — Bél Mátyás észrevételei szerint — a városi-polgári elit asszimilálta, vonzotta magába az ide telepedő nemességet, amely még polgárjogot is szerzett, sőt privilégiumai egy részéről is lemondott a város gazdasági életében való érvényesülés érdekében.2030 Debrecenben - Rácz István kutatásai szerint — a beköltöző nemesek a 18. század közepére tökéletesen alkalmazkodtak a városi-polgári normákhoz, mivel többre becsülték a polgárjog adta előnyöket (polgári benefíciumok élvezete, az ingatlanok szabad adásvétele stb.), mint a nemességüket, továbbá birtokosként földesúri jussaikat városlakóként is szabadon gyakorolhatták.2031 Az érem másik oldalát jelentette a polgári családok nemességszerzése. Sopronban a polgárság nemességszerzésének köszönhetően például az 1708—1792 közötti diétákra elküldött 12 követ közül tudomásom szerint 8 rendelkezett nemességgel.2032 Jelentős körükben az ügyvédi praxist folytatók vagy felsőfokú, illetve jogi képzettségűek aránya.2033 Bácskai Vera a 18—19. századi dunántúli városok társadalmával foglalkozó egyik tanulmányában utal arra, hogy ebben a térségben (Győr kivételével) a nemesített polgárok és a városlakó, de polgárrá vált városvezető nemesek közös vonása volt, hogy azonosultak a polgári érdekekkel, akár nemestársaikkal szemben is a városi tanács instrukcióit követték.2034 A soproni példák azonban további következtetésekre sarkallnak. A reformkori városi követküldési gyakorlat során is megfigyelhető a küldő magisztrátusok azon törekvése, hogy lehetőleg nemesi származású követet válasszanak, mert így könnyebben le tudják küzdeni 2029 A csoport sokszínűségét és tagoltságát hangsúlyozza: Rácz 1988. 214. 2030 Bél 2006. III. 198-199. Ennek ellenére a vármegye és a város között sem szűntek meg a kisebbnagyobb, hatásköri feszültségek. így pl. az 1764-1765. évi diéta idején a vármegyei sérelmek összeállításakor a városi tanács sérelmezte a városlakó nemesekre kivetett városi közterheket, a vármegye javaslatát a visszaéléseket elkövető céhek eltörléséről, a szabad királyi városban lakó nemesek szabad borkimérését, továbbá a vármegye által a városokra is kiterjesztendő előfogatok (forspont) intézményét. Utóbbira: MNL GyMSML SL IV.1003.a. 173. köt. 389. p. 1764. szeptember 6-i ülés. 2031 Rácz 1988. 76-77., 193. 2032 Dobner Nándor, Unger Mátyás, Trimmel Mátyás, Kerpics Ferenc, Vollmuth (Wohlmuth) János Konrád, Visi Sámuel, Gábriel János Keresztély, Bezzeg János. Erről Házi Jenő kora újkori soproni polgárságról szóló adattára alapján: Házi 1981.1—II. köt. 2033 így volt ez a város két 1751. évi diétán is jelenlévő követe, Visi Sámuel és Wohlmuth János Konrád esetében. A két követ személyére: Házi 1981. II. 439., 961. 2034 A jelenségre: Bácskai 2008.4-7. A korábbi szakirodalom - főleg Mályusz Elemér nyomán - általános tendenciaként regisztrálta a városi tanácsok „elnemesedését”, vagyis a nemesek itteni számának és arányának növelését. Ám ezzel együtt hangsúlyozta, hogy az így vezető pozícióba került nemesek a városi polgárság érdekeit már nem képviselték. Erre: Mályusz 1931. 229. A historiográfiai vita árnyalt bemutatása: Szöcs 1996.42-43. 393
