Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
városi magisztrátusok vallási megoszlása alapvetően meghatározta. A dunántúli, illetve a felső- és alsó-magyarországi régió városaiban az egymást követő több ellenreformációs hullám következtében a protestánsok (jellemzően evangélikusok) már csak néhány magisztrátusban voltak képviseltetve arányszámuknak megfelelően. A protestáns-katolikus egyensúly Anton Spiesz szerint már csak Pozsony, Sopron és Szentgyörgy városában maradt fenn korszakunkra. H. Németh István kutatásai alapján a felső-magyarországi régióban a 18. századra egyedül Lőcsén maradtak a tanácsban evangélikusok.2000 Saját adataim a követküldéssel kapcsolatban a többfelekezetű vezetésűként meghatározott városok esetében arra mutatnak, hogy mindenütt törekedtek arra, hogy mindkét (katolikus és protestáns) részről küldjenek egy-egy követet az országgyűlésre.2001 Sopron esetében megállapítható, hogy az országgyűlési követküldésnél is ügyeltek a felekezeti paritásra, a 18. század folyamán — így 1751-ben is — a két követ közül az egyik mindig evangélikus volt.2002 Hasonló adataim vannak 1751- ből Lőcséről és Pozsonyból: míg Lőcsén a 18. században evangélikus lelkészeket is adó szepességi Toperczer család egyik tagját választották követté, addig Pozsony városa Málik Kristófjánost, a pozsonyi evangélikus egyházközség felügyelőjét delegálta az országgyűlésre.2003 A református elem képviseletét a városok részéről a diétán Debrecen és Szatmárnémeti követei jelentették a református dominanciájú Tiszántúlról.2004 Az országgyűlési követeket - a királyi meghívók kézhezvételét követően - a városi tanács vagy a városi tanács és a polgárság választott testületéi (külső tanács, választott község) együtt választották meg. A központi kormányzat beavatkozása a követküldésbe nem közvetlenül, tehát a követek megválasztásakor, hanem a magisztrátusi tisztújítások során közvetve valósult meg. Sokkal inkább az látható, hogy a konfliktus a követküldések kapcsán nem a központi 2000 Spiesz 1981.85.; H. Németh 2014.261. 2001 Természetesen a felekezeti paritásra törekvés nemcsak a követküldésnél, hanem - a Carolina Resolutio korlátozó rendelkezései ellenére - az egyes városi tisztségek betöltésénél is érvényesült elviekben. Erre: H. Németh 2007b. 140-141. 2002 A követek vallási hovatartozásáról Házi Jenő soproni polgárcsaládokat bemutató kétkötetes lexikonát használtam fel: Házi 1981.1—II. (Az egyes polgárcsaládok vezetékneve betűrendben követi egymást a kötetben.) 2003 A Toperczerekre: Szluha 2013.400-401. Az 1741. és 1751. évi országgyűlésen a város képviseletében is megjelent Málik Kristófjános (1691?—1761) pozsonyi pozíciójára: Schröd 1906.1. rész. 499.; Tóth 2015.1109. 2004Nádasdy kancellár 1749-re datált vallásügyi elaborátuma szerint: EOL AGE I. A 14. 5. Projectum Cancellariae de tractandis Protestantibus. Szatmárnémeti követeinek felekezeti kötődéséről jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésemre. 388
