Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
főpapságot (püspököket, érsekeket) és az alsótáblán helyet foglaló egyes székes-, és társaskáptalanok követeit. (A szerzetesrendek 1764—1765-ig nem jelennek meg a pasquillusokban, valószínűleg azért, mert a magyar rendi politikában különösebb súlyuk nem volt, nem lehetett, ezért nem is sűrűn szóltak róluk a pasquillisták.)1957 A főpapságról szóló versek száma a század folyamán végig egyenletesen bőségesnek mondható annak ellenére, hogy az országgyűlés-történeti szakirodalom a vármegyei követek pars saniorrá, vagyis hangadó réteggé válásáról és ezzel párhuzamosan az egyháziak 18. századi országgyűlési befolyásának folyamatos csökkenéséről ír.1958 A klérus számaránya az országgyűléseken azonban a század folyamán (1708 és 1792 között) mindvégig szinte állandónak mondható,az alsótábla tagjainak 10—15%-a volt egyházi.1959 Ezzel szemben a káptalani követek csoportjáról szóló versek száma a század elejétől kezdve fokozatosan emelkedett: 1728—1729-ből csak egyről tudok,1960 majd 1751- ben ezek száma növekedett, végül 1764—1765-ben ez lett az alsótáblán az egyik legnépszerűbb pasquillus-téma. A káptalani követek csoportja tehát egyre inkább a pasquillista kritikák célkeresztjébe került, ami összefüggésben állhat azzal a század közepétől, leginkább 1751-től érezhető kormányzati törekvéssel, hogy az alsótáblai vármegyei követek között az egyre inkább megerősödő ellenzékkel szemben erős ellensúlyt találjon be.1961 A klérus ábrázolásának közös jellemzője, hogy személyükben a pasquillus-szerzők még nem az egyházi intézményrendszert támadják (mint a felvilágosodás írói), hanem az elvilágiasodott fő- és középpapságot, amely elhanyagolja lelkipásztori teendőit.1962 1963 Bírálják őket azért, amiért fő céljuknak a világi és egyházi kormányzati befolyásuk növelését és a vagyonszerzést tartják. A paquillusokban elterjedt nemesi felfogás szerint az egyháziak a királyi felségjog alá tartozó, jövedelmezőbb és nagyobb presztízsű egyházi javadalmakat akarják elnyerni, ezért támogatják a korona ügyét, az adóemelést és az adóreformot is az országgyűlésen.1961 A kanonokok 1957 Amikor megjelennek az irodalmi anyagban, akkor is leginkább az osztrák örökös tartományokból visszatelepülő, gyakran idegen ajkú rendtagokat bírálják a versek. Az 1764-1765. évi diéta idejéről két ilyen darabot találtam, amely az országos közállapotok kritikája kapcsán emlékezik meg a magyarországi szerzetesrendekről is: Nagy 2014a. 238. A magyarországi szerzetesrendek 18. századi politikai szerepére: Forgó 2009. 1105-1122. 1958 Szíjártó 2005. 310-316. és Forgó 2013b. 285. 1959 Forgó 2013b. 276-277.; Bahlcke 2015a. 250. 1960 A vers Kellio Miklós esztergomi kanonok ellen íródott: OSzK Ktt. Quart. Lat. 2176. 22. föl. In Reverendissimo Kellio Strigonien. Canonicum. 1961 Szíjártó 2005.166. 1962 Kosztericz 1935. 33-34. 1963 Szíjártó 2005. 166. 380
