Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az országgyűlés előzményei és előkészítése

egy esetleges Sziléziáért folytatandó háború esetén leválassza Franciaországot a porosz szövetségről, cserében pedig területi kompenzációt ígért volna a legkeresztényibb királynak. Kaunitz a Hohenzollern államalakulat felosztásával is számolt. Ennek jegyében a bécsi udvar diplomatái területi engedmények ígéretével Erzsébet cárnő Oroszországát és a szomszédos kisebb-nagyobb országokat (például Svédország, Szászország) is megpróbálták megnyerni szövetségesként a poroszok ellenében. Az Oszmán-Török Birodalom jóindulatú semlegességét is igyekeztek biztosítani egy esetleges európai fegyveres konfliktus esetén.115 Berlinben is tudatában voltak annak, hogy a bécsi udvarban készülnek a revansra: II. Frigyes első politikai végrendeletében hangot adott annak a félelmének, hogy Ausztria meg fogja kísérelni Szilézia visszafoglalását.116 A Habsburg Monarchia vezető politikusai 108000 főnyi állandó katonaság eltartásával számoltak békeidőben, ám a haditanácsi nyilvántartások azt mutatják, hogy a dunai monarchia ekkoriban ténylegesen jóval több embert tartott fegyverben.117 Horváth Mihály találóan összegzi az 1748-1756 közti Habsburg-külpolitika lényegét: „a beállott békeidőt Poroszország irányában nem is tartá másnak, mint fegyveres békének, mint készületnek, a kedvező alkalommal újra megkezdhető háborúra”.118 A kortárs magyarok is érzékelték ezt a háborús készülődést, ahogyan a diéta előestéjén Szuhányi Márton helytartótanácsos írta patrónusának, Károlyi Ferenc grófnak: „itt már nagyobb híre kezd lenni az Insurrectionak, mint sem Diaetának. Prussus újabban felháborodván a Motsqua Cárné ellen”.119 Miközben a Monarchia nyugati felében zajlottak a háborúk, addig Magyarországon az 1740-es években a hadikonjunktúra nyomán gazdasági fellendülés következett be, amely a birtokos köznemesség gazdagodásával, és e réteg öntudatának erősödésével járt együtt.120

A háborúk és a területveszteségek, a birodalom eladósodása, illetve az újabb revansra való előkészületek teret adtak a reformszellemnek a bécsi udvarban.121 A sziléziai származású Friedrich Wilhelm von Haugwitz gróf által kidolgozott

115 Gonda-Niederhauser 1998. 118.; Vocelka 2001. 124.; Parev 2013. 374., 376-377.; Stollberg- Rilinger 2018.404-407.

116 Vocelka 2001.123.

117 Az örökösödési háborút követően - a leszerelések után - 1748 októberében még 127 191 főt írtak össze. A katonai vezetés ugyanekkor béke idejére 141 344 főnyi gyalogságot és 24 949 fős lovasságot és összesen 186000 fős hadilétszámot határozott meg. Pl. 1751-ben is mindössze egy dragonyos ezred feloszlatására került sor: Zachar 2004. 193., 195.

118 Horváth 1873. 299.

119 MNL OL P 398 164. doboz. 73732. levél. Pozsony, 1751. február 3. Szuhányi Ferenc levele gróf Károlyi Ferenchez. Itt a porosz király Erzsébet orosz cárnővel való ellentétére utal a szerző.

120 Szíjártó 2006. 140.; Kosáry 1980. 50-52.

121 Sandgruber 2005.143.

36