Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
pozícióban. Közéjük tartozott a Komárom vármegye örökös főispánságát elnyerő Nádasdy Lipót Flórián kancellár, korábbi tárnokmester. A nógrádi főispánságot Grassalkovich Antal kamaraelnök, korábbi személynök, az aradit Fekete György jelenlegi személynök nyerte el. Az udvarhű szereplésével ezen a diétán kitűnő egri püspök testvére, Barkóczy Imre gróf tábornok a máramarosi főispánságot kapta. A Bécsben, a Magyar Udvari Kancellárián hivatalnokoskodó Klimo György növi püspök a pécsi egyházmegyével együtt nyerte el a baranyai és a tolnai örökös főispánságot. A hagyományos örökletes főispáni tisztet viselő családok sarjai közül Turócban Révay Lőrinc báró, Árvában Erdődy Antal, Zólyomban Erdődy Miklós gróf jutott kinevezéshez. Az egyháziak közül Esztergomba Csáky Miklós érsek, a bácsiba Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek, a zágrábiba Thauszy Ferenc püspök került.1869 A főispánok közül a későbbiekben igen aktívnak mutatkozott a maga megyéjében a kormányzati akarat érvényesítése terén és számos népjóléti intézkedés támogatásában Grassalkovich Antal,1870 Fekete György,1871 illetve Klimo György is a Dél-Dunántúlon.1872 A főpapságon belüli ellentétek legfőbb forrása a diétán a pasquillusok tanúsága szerint az egyes előkelőbb egyházmegyék, illetve a prímási cím elnyerésért folytatott harc volt. A nádorválasztás kapcsán ejtettem már szót Festetics Pál levelei alapján a Batthyány Lajost és Erdődy Györgyöt támogató csoportosulások személyi összetételéről. Már ott is feltűnt, hogy míg Batthyány mellett csak az egri püspök, Barkóczy Ferenc állt ki a klérusból, addig Erdődyt Csáky Miklós kalocsai érsek, illetve a klérus egésze támogatta.1873 Ennek az ellentétnek az alapja a prímási cím megszerzéséért folytatott versengés lehetett. Ezt megerősíti az Esterházy család cseszneki ága Pozsonyban őrzött levéltárának egyik pasquillusa, amely szerint Csáky prímási kinevezésekor fő ellenlábasa Barkóczy 1869 Uo. Az egyháziakra: Bahlcke 2013. 151-152. 1870 Mária Terézia állítólag azért nevezte ki a kamaraelnököt Nógrád vármegye főispánjává, hogy a renitensnek mutatkozó vármegyét engedelmességre szorítsa (az itteni rendek semmilyen lelkesedést nem mutattak a királynő háborúi iránt: a nemesi felkelés idején egyszer sem sikerült kiállítani a vármegyére rótt katonaságot). Grassalkovich főispánsága alatt rendbeszedte a vármegyei közigazgatást, személyesen elnökölt a vármegyegyűléseken, korlátozta a vármegyei önrendelkezést. Felépíttette a szügyi vármegyeházát. Erre: Makrai 1954. 75. 1871 Fekete György Arad megyében számos oktatási-nevelési intézmény alapítását segítette főispánként, de foglakozott útépítéssel, folyószabályozással, vízimalmok telepítésével is. Erre újabban: Tüza 2006.1524. 1872 Gőzsy 2011. 142-153. 1873 Nagy 2012b. 327-328. 3 62
