Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A felsőtábla az 1751. évi országgyűlésen
által rövidlátóvá tett” figuraként jellemzi politikustársát. Révay őseire hivatkozik, hogy turóci főispán lehessen, akik közül az ő érdemei is kimagaslanak: hadi érdemeket is szerzett Sziléziában a franciák elleni háborúban („Mars sarja, egészséges Hector vagyok” - állítja).1823 A hadi érdemek alatt természetesen a párbeszédben Sigray nem a csatatéren véghezvitt hőstetteket, hanem az ágyban, örömlányokkal való bujálkodást értette. A főispáni pozícióra való törekvését elintézi azzal, hogy ő úgy hiszi, hogy Révay csak disznópásztor lehet Túróéban, nem főispán.1824 A Dialogus inter Baronem jfosephum Révay de Tburocz & Baronem Carolum Zigray de Surány című versben megjelenő, a mágnások műveletlenségét és erkölcstelen életmódját korholó hang a következő, 1764-1765. évi diéta pasquillusaiban erősödik fel, bár ezen és az előző diéta költeményeiben is találni lehet erre néhány utalást. Volt pasquillus, amely kiemelte a mágnások műveletlenségét, azt például, hogy írni-olvasni sem tudnak, vagy hogy tudásukkal kérkednek, de megalapozatlanul.1825 Mindez megerősíti Sándor István megállapítását, hogy a főnemesség és a köznemesség politikai-társadalmi téren megmutatkozó ellentéte (részben) nem a főnemesség képzetlensége, hanem inkább a két réteg műveltségének különbözőségeire vezethető vissza.1826 A főnemesség és a jómódú birtokos köznemesség egy része körében a század derekán már rohamosan terjedt a francia nyelv és irodalom ismerete, és ezáltal a világiasabb és a természettudományos gondolkodás, a köznemesség nagy része viszont a jezsuita tanrend által kialakított latinos műveltségét és hagyományos vallásos szemléletmódját őrizte tovább.1827 1823 Fallenbüchl 1994. 104. Révay a szakirodalom szerint sem 1751-ben, sem később nem lett Turóc vármegye főispánja, noha a megyében 1749 és 1751 között ez a hivatal tényleg üresedésben volt, majd Révay Lőrinc került a méltóságba. A Révay család tagjai közül kerültek ki egyébként a felvidéki megye örökös főispánjai. 1824 OSzK Ktt. Quart. Lat. 2497. 12-13. föl. 1825 OSzK Ktt. Quart. Lat. 2176. 27. föl. Omnis, qu ilegerit, dicet, ita est verso lustitia. 1826 Sándor 2012. 171-172. Sándor István a kozmopolita, de leginkább franciás műveltségű főnemesség és a konzervatív-hagyományőrző köznemesség szembenállásaként mutatja be a kor művelődési viszonyait. A bécsi „udvari” főnemesség műveltségére az újabb német nyelvű szakirodalomból jó fogódzót adhat Ivó Cerman műve. A szerző az osztrák-cseh főnemességet vizsgálva arra jutott, hogy a francia nyelv és kultúra ismerete és a kb. az 1720-as évektől növekvő külföldi (döntően protestáns területekre irányuló) egyetemjárás jelezte az „előfelvilágosodás” műveltségének jelenlétét e rétegben. A magyar főnemességről hasonló alapos vizsgálat nem készült, ám a körükben is számolhatunk az új típusú kulturális igények megjelenésével. Cerman 2010.449-450. 1827 A magyarországi változásokra, a hagyományos latinos műveltség mellett a francia és német nyelvtudás elterjedésére: Evans 2006. 29-30. Kosáry Domokos a rokokó mint életforma, gondolkodásmód és etikai látásmód 1740-es évekbeli jelentkezéséhez kapcsolja a két társadalmi réteg közötti kulturális-társadalmi törés kezdetét. Erre: Kosáry 1980. 50-52., 55-57. 354
