Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

követutasításaiban és sérelmi listáiban is megtaláljuk az armalisták taksafizeté­sének eltörlésére, illetve a felkelési kötelezettségükre vonatkozó pontot (Ung, Szabolcs, Zemplén, Máramaros). Ez persze nem csoda, mivel e megyék a diéta előtt — álláspontjuk egyeztetése végett - elküldték egymásnak instrukciójuk ki­vonatát.1605 Július 6-án bukkant fel először az országgyűlési vitatémák közt az ügy, ami­kor a felsőtábla ennek a sérelmi pontnak a királynőhöz intézendő újabb felirat­ból való kihagyását javasolta. Véleményük szerint a taksa elengedése nemcsak az ország adóalapját csökkentené, hanem méltánytalan is, mert az armalista ne­mesek jelentős része nem vett részt a nemesi felkelésekben. Ugyanakkor vála­szában az alsótábla az „egy és ugyanazon nemesi szabadság” fenntartása mellett érvelt, amikor ragaszkodott a taksa eltörléséhez, mivel ez a személyes felkelés idején dupla terhet jelent a nemességnek.1606 Az egyik napló szerencsére rögzí­ti az eltérő politikai álláspontokat is arról, hogy a megoldási módozatokat ille­tően az alsótábla is megosztott volt. Július 6-án Prónay Gábor — a mágnásokat támogatva - az 1723-as szabályozás fenntartása mellett nyilvánított véleményt. Pászthory soproni követ saját megyéje gyakorlatát hozta fel példaként, ahol a Helytartótanács 2-3 éve már elengedte az armalisták taksáját. Hozzá csatla­kozva Okolicsányi János zempléni és Török Sándor győri követ a taksa teljes eltörlését követelte.1607 A három nappal későbbi ülésen a zempléni alispán is­mét kiállt a tiszai megyék álláspontja mellett, hangsúlyozva, hogy csak öt-hat armalista nemes tudott együttesen kiállítani egy nemesi felkelőt, nem hogy egymaga keljen fel saját költségén. Jellemző módon - a küldőiknek tett ígéretre hivatkozva - az ő véleményét osztotta a két dunántúli ellenzéki vezér, Csuzy és Török is.1608 Az ülés végén — Adelffy Antal vasi követ közvetítő véleményét elfogadva — végül abban a köztes megoldásban állapodott meg a két tábla, hogy a kétszeres (természetbeli és pénzbeli) teherviselés elkerülése végett a taksafize­tésnek alávetett nemesek nem kötelezhetőek személyes felkelésre az insurrectio Posoniensem indicta, primo per Deputationem regni elaborata, ac tandem per Status et Ordines Regni modificata et Sua Maiesteti Sacratissima humillime representata (27. pont). 1605 Ung megye utasításának kivonata: MNL SzSzBML IV.A.l.b (Acta politica anni 1751) 255. cs. Fasc. 52. Nr. 37.; Szabolcs utasítása: ugyanott, Fasc. 52., No. 89., Zempléné: ugyanott, Fasc. 52., Nr. 72. Máramaros sérelmi listája említi, hogy nemességét jobbágyokkal együtt a katonaság eltartására és a fuvarozásra kényszerítették: MNL MNL OL N 74. 3. köt. 569-570. föl. 1606 OK 700.470. Diarium diaetae. 97. p. 1607 MNL N 114 13. köt. 1751. július 6-i ülés. Török pl. azt ecsetelte, hogy a két nemesi felkelésben résztvett armalisták fekvőbirtokaikat elzálogosítani, sőt, eladni voltak kénytelenek. 1608 Uo. 1751. július 9-i ülés. 318

Next

/
Thumbnails
Contents