Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
ellene.1398 Az 1753-54-ben Veszprémbe kiküldött, Biró főispáni működését kivizsgáló Zbiskó-, és Klimo-féle udvari bizottság elé terjesztett vádak kidolgozásában nagy szerepet játszott Csuzy is, akiről nyilvánvalóvá vált, hogy nemeskéri Kiss Sándor alispánnal (egykori 1751. évi országgyűlési követtársával) együtt a püspök-főispán egyik legnagyobb megyei ellenlábasa volt. A vizsgálat azonban a rágalmazókra is visszacsapott. Az illetéktelenül felvett követi járandóságok egy részét - mint korábban említettem — a követeknek vissza kellett fizetniük, a többit különös királyi kegyként elengedték nekik. Az 1750. évi megyei öszszeírásban való közreműködésért - a napidíjon felül felvett 200 arany értékű honoráriumának visszafizetésére kötelezte Csuzyt, ám végül a királyi rendelet már csak 100 aranyforint megtérítését írta elő.1399 Noha Padányi megbocsátott Csuzynak, az továbbra is delátornak (árulónak) nevezte.1400 Csuzy feltehetően együttműködött a veszprémi székeskáptalan Biró püspök ellen lázadó tagjaival (Dubniczay István, Orosz Pál) a főispán elleni vádak megfogalmazásában, ami tovább mélyíthette a kettejük közötti ellentétet.1401 Csuzy viszonya — feltehetőleg a veszprémi táblabíró nehéz természete miatt - nem javult Bíró utódjával, Koller Ignác püspök-főispánnal sem, aki - egy pasquillus tanúsága szerint - a következő diétán, 1764-ben már megakadályozta a köznemesség körében egyébként népszerű Csuzy követté választását: „Csuzinak az ország addig Hasznát vette Hogy Országos ember, nyilván ismerhette E pedig a számár őtet meg vetette S Ország gyűllésére mást küldött helyette.”1402 További életrajzi kutatások szükségesek ahhoz, hogy tisztázzák Csuzy későbbi pályafutásának fordulópontját. Belátta-e, hogy Veszprém megyében - a püspök-főispánok erős pozíciói miatt - nem játszhat további közéleti szerepet, s ezért hagyta ott a vármegyéjét?1403 Nem tudni. Lakóhelyén, Pápán személyes 1398 Pehm 1934. 248-250. 1399 Pehm 1934. 264. 1400 Csuzy és Padányi konfliktus-sorozatára részletesen: Hornig 1903. 111-113., 125-140. 1401 A vita a kanokokok napi liturgikus feladatai, a káptalan várbeli ingatlanainak birtoklása és a Veszprém mezőváros feletti földesúri jogok kérdésében csúcsosodott ki a püspök és a káptalan között: Pehm 1934.183., 185-188. 1402 OSzK Ktt. Föl. Hung. 1109. 57—58. p. Responsum amici confidentioris. 1403 A szórványos adatok arra mutatnak, hogy Veszprém megyével egyidejűleg családja „törzsmegyéjében” Komáromban is próbálta építgetni hivatali-politikai karrierjét már 1750 táján, de itt ekkor még sikertelenül: 1750-ben a tisztújításon alispánnak jelölték, de ekkor még alulmaradt a korábbi 280
