Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
A diétai szereplők
a hangadók között a nevezett hét főből négy bizonyosan protestáns volt.1245 Az általam összeállított adattár szerint az említett hét hangadó közül öt vett részt az előző (1741. évi) diétán. A szakirodalom szerint a 18. századra az országgyűlés alsótáblája lassan katolikus többségűvé vált: ennek ellenére 1751-ben a hangadók között még többen voltak a protestánsok, mint katolikusok,1246 1764— 1765-re azonban - a szakirodalom szerint - itt is a katolikusok vették át a vezetést.1247 A protestánsok száma a vármegyei követek közt elenyésző lehetett, noha a hangadók körén belül így is felülreprezentáltak voltak. Annak ellenére, hogy az egyes követek és családjuk felekezeti kötődését ritkán ismerjük, mégis megkockáztatom, hogy összesen tizenegy vármegyei követ volt protestáns az 1751. évi diétán.1248 Az ellenzéki hangadók pályájuk során a későbbiekben sem léptek ki vármegyéjük keretei közül, nem nyertek vagy vállaltak a központi kormányzat apparátusában pozíciót, ám a királyi tanácsosságot többen (Csuzy Gáspár, Darvas József, Okolicsányi János, Szathmáry Király György) is megkapták, aminek a korban a vármegyei nemességen belül presztízsértéke volt.1249 Végül érdemes megvizsgálni azt is, hogy rövid távon, 1750-1751 során az országgyűlésnek milyen „mikropolitikai” hatása lehetett, vagyis a vármegyei követek közül kik és mit nyertek, pontosabban nyerhettek az uralkodótól azért cserébe, hogy a kormányzat politikáját támogatták.1250 Noha legtöbb esetben 1245 Papp 2006.; Szíjártó 2016a. 167. Papp Barbara az 1751. évi országgyűlés hangadóiról elhangzott előadásának részadatai némely ponton kiegészíthetőek: pl. Csuzy Gáspár családjának kuruc kapcsolatairól vagy az egyes követek királyi tanácsosi címére vonatkozóan. 1246 Katolikusok voltak: Csuzy Gáspár, Okolicsányi János, Török Sándor, evangélikusok: Bohus János, Prónay Gábor, reformátusok: Darvasjózsef, Szathmáry Király György. 1247 Szíjártó 2009.94. Szijártó István 1764-1765. évi diéta 11 ellenzéki követének felekezeti hovatartozását ismeri, közülük nyolcat katolikusként azonosított. 1248 Evangélikusok: Lehotzky Dániel, Prónay Gábor, Zmeskáll Gábor. Reformátusok: Bohus János, Darvas József, darvai Darvay Péter, Lónyay László, Szathmáry Király György, Szirmay Adám, Szunyogh István. 1249 Darvas József 1760-ban nyerte el a királyi tanácsosságot Mária Teréziától, amit Papp Barbara tanulmánya nem említett: MNL OL A 57 45. köt. 222. p. Csuzy Gáspár királyi tanácsosságára: Komáromy 1899. 294. A királyi tanácsosi cím korabeli megítélésre hadd idézzem Rimanóczy Antal bécsi ágens levelét Sallér Istvánhoz, amelyben a levélíró hangsúlyozza, hogy a tanácsosi címet általában a királynő nem saját személyes kezdeményezésére adományozza, hanem a folyamodó kérvénye alapján állítják ki: MNL OL P 285 Salleriana personalia. 13. doboz. Fasc. 83., No. 183. Rimanóczy Antal levele id. Sallér Istvánhoz. Bécs, 1754. június 20. 1250 Korabeli angol analógiák alapján feltételezem, hogy a ritkán összeülő diéták alkalmával működött ez az effektus: Namier 1961. 20-21. A német Reichstag esetében Lotaringiai Ferenc és Mária Terézia sikerrel alkalmazta a „do ut des” elvet: politikai szolgálatokért cserébe az illető kliensét rangemeléssel, címadományozással, hivatali előléptetéssel vagy kiváltságokkal jutalmazta: Rohrschneider 2015. 23-27., 39., 112. 25°
