Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az országgyűlés berekesztése
reakcióképpen a diétái eseményekre - megkezdődött a következő évben kiadott főispáni utasításról szóló rendelet kidolgozása, amely a központi hatalom mozgásterének bővítését célozta a megyékben. Miközben a legtöbb naplóban a diéta és az uralkodó közti országos politikai kérdések kerültek előtérbe az augusztusi naplóbejegyzésekben, addig az egyes megyéket a megemelt hadiadó vármegyék és városok közti felosztása foglalkoztatta július-augusztus folyamán is. Már az adófelosztó bizottság kiküldése kapcsán — a tagok delegálásakor - rögtön nézeteltérés történt a diéta egyes csoportjai között (a vármegyei követek, illetve a klérus és a távollévők, továbbá a városok) között.1180 Sőt, az egyes kerületek között is nagy volt a bizalmatlanság: a tiszai megyék például kezdeményezték, hogy az adófelosztási munkát felküldhessék az uralkodóhoz, ha abban valami kivetnivalót találnának.1181 A július 19-re összeállt bizottság összetétele is azt mutatja, hogy az itteni részvétel az ellenzéki vezérek számára is fontos volt. Mindegyik kerület megyei követei között találunk egy-egy hangadót: a Dunán inneniben a Pest megyei Beniczky Istvánt, a dunántúliban Csuzy Gáspárt, a Tiszán inneniben Okolicsányi Jánost, a tiszántúliban a „hallgatag ellenzék” tagjai közül a „tekintélyes” Bossányi Ferencet. A négy városi követ között ott van az a két követ (Kárász szegedi, Szvetics kőszegi), akik a naplók szerint egyedüliként álltak ki az új szabad királyi városok becikkelyezése érdekében.1182 Ráadásul Szvetics még fel is szólalt a városok érdekében, hogy kerületenként két városi követ kerüljön be az adófelosztó bizottságba.1183 A bizottsági munka során mérlegelték az egyes megyék adófizető képességét: a követek által beadott, általuk külön erre a célra készített sérelmi listák és szóbeli tudósítások alapján. A bizottsági munkák részleteire itt nem térnék ki: a vonatkozó sokirányú problémakört jól tükrözi a munkát vezető országbírói ítélőmester — családi levéltári anyagában őrzött - erről készült naplója és iratgyűjteménye, valamint a Regnicolaris Levéltárban a vonatkozó iratokat tartalmazó kolligatum.1184 Augusztus 14-én referálták a bizottsági munkálatról szóló jelentést a diéta vegyes ülésén, majd csak napokkal később küldték el feliratban a királynőnek a sérelmek 1180 Ld. a július 14-17-i ülések sorát: OK 700.470. Diarium diaetae. 113-118. p. Végül a városok 6 helyett csak összesen 4 főt delegáltak a bizottságba. 1181 MNL NML IV.l.f. Relatio actorum Diaetalium. Fase. E. Anno 1751. [oldalszám nélkül] Tudósítás a július 14-i ülésről. 1182 Persze az egyes megyék kerületen belüli súlya, adózóképessége is szempont lehetett: pl. helyet kaptak az ilyen szempontból legnagyobb alapterületű és adózóképességű megyék, mint Pest, Nyitra, Bihar, Zemplén megyék. A névsor: OSzK Ktt. Föl. Lat. 3102. 21. fol. A bizottság tagjai: MNL OL N 114 13. köt. 1751. július 19-i ülés. 1183 Uo. 1751. július 16-iülés. 1184 SNA Brunswick-Chotek család. 106. cs.; MNL OL N 74 Rectificatio portarum (1751) 3. köt. 237
