Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Indigenák az 1751. évi országgyűlésen

önmagában nem lehet elegendő ok a honfiúsításra, de a törekvés mégis jelzi azt, hogy a leszármazás sokat nyomott a latban. Az itáliai eredetű Gvadányi-testvérek (Adám, József, Sándor és János) például az 1687. évből származó indigenátusuk elismerését kérve felemlítették, hogy anyjuk Forgách Dorottya grófnő volt. Mellettük tanúskodott rokonuk, Forgách Pál váradi püspök és Csáky Antal abaúji főispán, továbbá a Borsod vármegyei követek, akik tudták igazolni, hogy hol fekszenek a Gvadányi-birtokok.1116 A németalföldi származású Gotthard Joseph van Dernath özvegye, Zichy Terézia grófnő gyermekei számára igényelte a már 1741-ben kiadott uralkodói diploma törvénybe iktatását, felemlegetve a család anyai ági őseit, a Zichyeket és a kihalt homonnai Drugetheket, akiknek északkelet-magyarországi birtokait a van Dernathok nagy költséggel váltották magukhoz.1117 A kiskorú Traun grófi árvák (Ferenc és Károly) érdekében anyai nagyanyjuk, özvegy gróf Erdődy Józsefné Berényi Terézia küzdött: nemcsak az előkelő magyar rokonságra (Pálffy és Erdődy grófok) és ősük már meglévő 1647. évi indigenátusára, hanem saját végakaratára is apellált, annyiban, hogy a kiskorú Traun grófok az ő vagyonának és birtokainak örökösei lesznek, így előbb-utóbb jogilag is magyarrá kell válniuk.1118 Levelében kérte az 1647. évi 155. törvénycikkben Ernst von Traun gróf számára adományozott magyar indigenátus kiterjesztését a család oldalágaira, mivel jóllehet az eredeti adományt elnyerő gróf egyenes ági leszármazottai fiú ágon kihaltak, unokáiban a család tovább él. Érdekesség, hogy a mellékelt családfán feltüntette Otto Honorius von Abensperg-Traun grófot is, aki 1715-ben királyi biztosként képviselte az uralkodót a magyar országgyűlésen.1119 A két Traun fivért végül a diéta honfiúsította, de nem tudjuk, hogy ehhez a sikerhez mennyiben járulhatott hozzá az, hogy Illésházy József grófnak, az indigenákat vizsgáló bizottság elnökének a felesége is az Abensperg-Traun családból származó Theresia grófnő volt.1120 Egy korábbi honosítás újfent való elismertetésekor a kialakult gyakorlat szerint mellékelni kellett a megadományozott indigenától való egyenes leszármazást bizonyító családfát, és csatolni kellett az adott tartomány illetékes kormányszervének ezt hitelesítő igazolását is. így történt ez Franzjosef Waldstein gróf esetében, akinek

1116 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X. Fase. C. No. 2. Gvadányi Adám gróf kérvénye az országgyűléshez.

1117 Uo. No. 4. 26-28. föl. Gróf Zichy Terézia kérvénye az országgyűléshez. A család birtokai Abaúj, Szabolcs, Ung, Zemplén megyében feküdtek: Fónagy 2013. II. 1481-1482.

1118 A két árva anyja Erdődy Katalin, nagyanyjuk (Franz Anton von Traun neje) erdődi Pálffy Eleonóra grófnő volt.

1119 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X. Fase. C. No. 3. Franz Josef Traun gróf édesanyja, Berényi Terézia kérvénye a diétához.

1120 Illésházy József (1704-1766) grófra és nejére: Vásárhelyi-Szluha 2005. I. 108. Az Elisabeth keresztnevet említi: Kállay-Pandula 1994.24.; Nagy 1859. V. 224.

224