Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Indigenák az 1751. évi országgyűlésen
betekintést. A sziléziai származású Maximillian Petrasch (1686—1724) 1695-ben kezdte katonai szolgálatát, harcolt a lugosi csatában, és török fogságba esett, ahonnan 1703-ban szabadult. Ezután a császári-királyi hadseregben szolgált a kuruc felkelők elleni harcban (például a nagyszombati csatában, Keszthely elfoglalásában, Béri Balogh Adám elfogásában vett részt). Pályája csúcsán a szlavóniai Bród városának alkommendánsa lett, később Eszék várának katonai főparancsnokává, majd tábornokká léptették elő (17 2 3).1096 Némiképp kivételt képez, de végül is ehhez a csoporthoz tartozik az Odescalchi család kérvénye is, amely XI. Ince pápa oldalági rokonságaként hivatkozhatott a törökellenes háborúban a Habsburg Monarchia (és benne Magyarország) számára nyújtott pénzügyi és politikai segítségére. Külön kiemelték a pápa Bécs 1683. évi felmentéséhez nyújtott nagy jelentőségű anyagi támogatását.1097 Joseph Heinrich von Daun (1678-1751) tábornok, Buda várának egykori parancsnoka és Leopold Joseph Daun gróf (1705—1766) táborszernagy, a Habsburg Monarchia neves hadvezére (később a Haditanács elnöke) rokonuk, az 1687. évi 28. törvénycikkben honfiúsított Daun Vilmos Antal indigenátusának megújítását kérték saját maguk és utódaik számára. Daun Vilmos Antal a törökellenes felszabadító háborúkban (különösen a zentai csatában) tűnt ki, és ezért kapott magyar honpolgárságot. A megújítást ügyrendi okokból az országgyűlés csak az 1764—1765. évi diétán szavazta meg.1098 Ki kell térnem azokra is, akiknek a kérelmét elutasította az országgyűlés, illetve annak kiküldött bizottsága. A bizottság azok kérvényeit utasította el - alkalmazkodva magyar rendek közjogi szemléletéhez -, akik haditetteiket nem Magyarországon vagy a magyar korona érdekében hajtották végre, hanem „csak” a Habsburg-ház szolgálatában vettek részt valamely örökösödési-dinasztikus háborúban. Erre jó példa Philipp Jacob Bender német birodalmi lovag, császári-királyi kamarás, aki katonaként harcolt az „ausztriai házért” és „az ország javáért” az osztrák örökösödési háborúban, de a deputatio ebben nem látott elegendő okot honfiúsága becikkelyezésére.1099 Az elutasítottak második csoportját alkotják azok, akik az indigenátusi diploma kiadását követő országgyűlésig nem tették le sem a szükséges taxát, sem az előírt esküt, így a becikkelyezésükre ekkor nem került sor. Az elévülést követően a diéta többnyire megtagadta a honfiúsítást. A német birodalmi 1096 MNL OL N 73 1. cs. Lad. X. Fase. C. No. 11.70-71. föl. Joseph Petrasch báró kérvényéhez mellékelt másolat. Előléptetéséről: Zachar 2004. 292. 1097 MNL OL N 73 1. cs. Iratok. Lad. X. Fasc. C. No. 1. Investigatio Indigenarum, különösen 8. pont. 1098 Uo. No. 27. Heinrich és Leopold Daun grófok kérvénye. Ld. az 1765. évi 44. törvénycikket. 1099 Uo. No. 1. Investigatio Indigenarum. 219
