Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az új szabad királyi városok becikkelyezésének ügye
amely még polgárjogot is szerzett, sőt, nemesi előjogai egy részéről is lemondott a kedvező gazdasági lehetőségekért cserében.10” A legújabb kutatások szerint a pozsonyi evangélikus elit szerves részét képezik a városba áramló jogtudó nemesek, akik a városi igazgatásban és a fővárosi szerepkört betöltő Pozsony városában telepedtek meg a nagybirtokos arisztokrata családok szolgálatában. A polgársággal jó viszonyt alakítottak ki, sőt rokonsági-keresztkomasági kapcsolatokat is kötöttek.1034 1035 Sopronnal és Pozsonnyal ellentétben a volt hódoltsági városok társadalmában - így Szegeden és Debrecenben - a mintát nem a polgárság, hanem a birtokos nemesség képezte.1036 Győr vármegye követei - hivatali tisztségükön felül- személyesen is érdekeltek voltak Győr város törekvésének, vagyis törvénybe iktatásának megakadályozásában. Mindketten a városlakó, a városban házat, annak határában és környékén földterületet birtokló nemesek közül kerültek ki.1037 Helyzetük nem volt egyedi: a nemesség a polgárokkal vegyesen, tömegesen szerzett a városhatáron belül ingatlant, vásárolt és épített ki majorságokat.1038 Jól jellemzi a helyzetet, hogy - a hadikonjunktúra által ösztönözve — az 1730-1740-es években, a káptalannal megegyezve a városlakó nemesek a város területén (főképpen annak külvárosaiban) számos rétet és szántót szereztek meg, kivonva magukat a város fennhatósága alól.1039 Biró János alispán apja, István, királyi táblai ülnök volt, és két házat is birtokolt a városban, annak környékén számos szőlővel rendelkezett, és végrendeletéből kiderül, hogy borkereskedelemmel is foglalkozott.1040 1034 Bél Mátyás jellemzése: Bél 2006. 198-199. 1035 Tóth 2012. 267-269, 275-276. 1036 Zoltai 1909. 54-70.; A 18. századi szegedi tisztviselő nemesekre: Reizner-Ruszoly 1995. 16, 19, 26-27. A két várost képviselő tisztviselő nemesekről bővebben a városi követekkel kapcsolatos fejezetben ejtek szót. 1037 A két említett család házbirtoka már egy 1703-as térképen is fellelhető: Borbíró-Valló 1956. A Szent János utcában (a főtérre benyíló utca) Török András földszintes háza állt. Biró János kétemeletes háza a Szent Sebestyén utca és a Dunai bástya sor sarkán állt (a Duna felé eső várfal mellett). 1038 A város déli részén, a Pápa és Veszprém felé vezető országutak mentén lévő gazdaházak, kertek, nyaralók és cselédházak csoportját Majorok néven emlegették (a későbbi Nádorváros elődje) ebben az időben. A Fehérvári-kaputól délre fekvő területet Meszlényi János alispán (Török Sándor országgyűlési követ apósa) 1744-ben jobbágyokkal feltölttette, lecsapolta az itteni mocsarakat és majorságot hozott létre: ez képezte e városrész elődjét. Erre: Borbíró—Valló 1956. 210—211, 217. A városban való ingatlanszerzés beleilleszkedik abba a folyamatba, melynek során Győr vármegye a török hódítás nyomán elnéptelenedő északkeleti (Győr környéki) részét a földbirtokosok nem telepítették be újra jobbágyokkal, hanem majorságokat hoztak létre itt: Filep 2003. 31-32. 1039 GyVL IV.lOOl.a Győr város tanácsának a királyi bizottság elé terjesztett sérelmei. 2. pont (1747 k.). 1040 MNL P 980 Capsa H, Fasc. 1, No. 4. Biró István végrendelete. Győr, 1750. december 10. 1°1
