Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az új szabad királyi városok becikkelyezésének ügye
számbavétele kapcsán kiderült, hogy Győr kiváltságainak ügye okán alakult ki a leghevesebb vita az országgyűlésen és keletkezett a legtekintélyesebb forrásanyag is. Nemcsak a diétái vita főbb csomópontjainak és érvanyagának elemzésére törekszem Győr példáján, hanem a helyi-regionális társadalmi kontextus bemutatására is. Feltételezem, hogy új források bevonása segítségével és a diétái konfliktus során megnyilvánuló érdekek-érdeksérelmek, illetve a kapcsolatháló kiterjedtségének „mikroszintű” feltárása révén talán láthatóvá válnak a diétái politika mozgatórugói.952 Éppen ezért súlyt helyezek a kérdésben a nyilvános üléseken megszólaló egyes politikusok állásfoglalásának feltételezett motivációira, lejegyzett felszólalásaik tartalmára. Nem feltételezem persze, hogy az egyes politikai szereplőket csupán csak saját egyéni érdekeik: az anyagi gyarapodásra, a pozíció, illetve presztízs megszerzésére való törekvés motiválta volna.953 Emellett hasonló súllyal estek latba egyfelől a közösségi igények: a követküldő testületek politikai érdekeinek hathatós képviselete, az eddig megszerzett kiváltságok védelme, de mindebben egyszersmind kompromisszumra is törekedve a rendi társadalom többi csoportjával. Reményeim szerint a Győr vármegyében lakó nemesség és az őket képviselő vármegye, továbbá az egykori földesúr, a győri káptalan, a győri püspökség és a Győr városában lakó, birtokos nemesség sérelmei és törekvései a diétán kiválthattak egy rövid távú „politikai földrengést”, de talán hosszabb időtartamban is érvényes megállapításokat is szolgáltathatnak a városok diétái szerepéhez. Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy a szabad királyi városi kiváltság elnyeréséhez több jogi feltétel teljesítése volt szükséges a kora újkori Magyarországon. Most csak a legfontosabbakat emelném ki és tennék néhány, a városok országgyűlési vitájához kapcsolódó megjegyzést. A legfontosabb a királyi támogatás megszerzése volt, vagyis az adott mezővárosnak privilégiumlevelet kellett kapnia az uralkodótól. Győr esetében tudjuk, hogy a város kiváltságolását és harcát a földesurával szemben Mária Terézia személyesen is támogatta.954 Az uralkodó tetszése szerint adhatott mentességet a törvények alól, ám ezek a városi kiváltságok minden esetben csak a „mások sérelme nélkül” (úgynevezett salvo jure alieno) záradék hozzáfűzésével érvényesülhettek.955 Az érdeksérelmet szenvedő volt földesurak a diéta végén ebbe a záradékba kapaszkodva próbálták meg Győr és a többi város privilégiumának becikkelyezését megakadályozni. 952 Erre: Szíjártó 2012.102-111. 953 A diszkurzív politikatudomány újabban a politikai cselekvés sokirányúságát hangsúlyozza: Szabó 2016.19-20. 954 Csizmadia 1962.43. 955 Csizmadia 1962.12. 191
