Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
± közt a legelőkelőbb a katonai”.894 A diéta hivatalos irataiban is fellelhető az udvar részéről az a törekvés, hogy a magyar nemesség katonai érdemeit és az ország, illetve az összmonarchia védelmének szükségességét hangsúlyozza ki. Ez megjelenik a május 10-i adóemelést kérő leiratban, de Barkóczy Ferenc július 12-i beszédében is, ahol a törökellenes határvédelemmel (így Pétervárad megerősítésének igényével) indokolta meg a királyi kívánalmak jogosságát.895 Noha az udvart valójában a poroszokkal szembeni katonai előkészületek motiválhatták a hadisegély megszavaztatásában, ám a rendek számára inkább a hagyományos törökellenes retorika volt elfogadható. Ezt a retorikai eszközt az ekkor már a régi generációt képviselő Szuhányi Márton szavai jól reprezentálják.896 Az adóvitákhoz kapcsolódott és a legnagyobb argumentációs erővel bírt a sérelmek elsődlegességének elve, miszerint a sérelmeket a királyi előterjesztések, vagyis az adókérdés előtt szükséges tárgyalásba venni, majd mindkét anyagot együttesen és egymástól elválaszthatatlanul érdemes az uralkodónak feliratban felterjeszteni. A tractatus diaetalisbim így a rendek kedvezőbb pozíciókat harcolhattak ki maguknak a kormányzattal szemben, ezért ezt legtöbbször ellenzékiek használták.897 Sőt, nemcsak egy mindenkor elővehető érvelésmódként tekintettek rá, hanem a panasztételi jog tartozékaként, amely a rendeket is megilleti.898 A június 11 —i ülésen Okolicsányi János például a személynökkel vitatkozott a napirendről, amikor is azzal hozakodott elő, hogy a nemesi előjogok nemcsak a „ne onus fundo inhaereat” elven nyugszanak, hanem a sérelmek orvoslásán is.899 A sérelmek egyben minden új jogintézmény, adóteher és szolgáltatás elleni tiltakozás fórumai is voltak, egy régen volt ideális állapot visszaállításának vágya fogalmazódott meg bennük.900 Ennek a megközelítésmódnak az alapján az országgyűlési politikusok feladata az volt, hogy a sérelmek elfogadtatása révén helyreállítsák és megőrizzék a jogszerű, vagyis a megszokott állapotokat.901 A sérelmek közül a legfontosabbak közé tartoztak a kereskedelemügyi témájúak, 894 Stehenics 1751.12. „Inter omnes virtutes praestandissime est bellica virtus”. 895 OK 700.468. Diarium generalis. 436—439. p. 896 Egyik beszédében a határ mentén fekvő erődítmények felújítását sürgette: MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 29-i ülés. 897 Szíjártó 2005. 56-71. 898 Sashalmi 2015. 134.; A sérelmek és kérvények kutatására és jelentőségére európai kontextusban: Würgler 2003.17-52., különösen 43. 899 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 11-i ülés. 900 Würgler 2003. 30.; Szabó 2003.276-277. 901 Ellentétben a modern kori, 18. század végétől eluralkodó politikafelfogással, amely a jövő aktív alakítását tartja majd a politikusok feladatának. Erre a felfogásbeli különbségre: Engels 2016. 90. 179
