Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

A Contra qmrundam Cis- et Trans-Danubianorum Comitatuum Ablegatos indeterminate címen kiadott, a kancelláriai levéltár egyik naplókötetének végére bemásolt, eddig a szakirodalom számára ismeretlen vers tizenhét dunántúli és Dunán inneni vármegye követeinek állásfoglalásait veszi számba.764 A műben a legkarakteresebb csoportot a kormányzatot támogató megyék, illetve követek csoportja alkotja. Közülük több vármegye küldöttei (Baranya, Komárom, Tolna, Esztergom) a hallgatást és a színlelést alkalmazzák politikai fegyverként a még túlerőben lévő ellenzéki csoporttal szemben.765 Talán érvényesnek tartható a pasquillusokban említettek ezen csoportjára a diétái döntéshozatalra általánosan jellemző és a szakirodalom által is említett „qui tacet, consentit” elv, miszerint hallgatással tanújelét adták az adóemeléshez való hozzájárulásuknak.766 Rajtuk kívül Nyitra vármegye követe, Bossányi Imre sem vezérszónok: ő állítólag csak azért beszél, hogy ne látszódjék hallgatagnak, továbbá kiderült róla, hogy csak a mások által elmondottakat ismétli.767 A vármegyék egy másik csoportja (Sopron, Zala, Vas, Pest, Fejér) aktív módon támogatja a kormánypártot: Pászthory László soproni ablegátust a „pannon törvények és akták” megújítójának nevezi a vers, Zala követe, Nagy Mihály „többet”, sőt, „ezen felül” követel, valószínűleg az adóemeléskor.768 (Mint egy másik naplórészletből kiderül, volt mit jóvátennie Nagy Mihálynak, mert hisz német nyelvtudása híján az országgyűlés bécsi küldötteként megsértette az uralkodónőt, kormánypárti törekvései ellenére is be kellett érnie a királyi tanácsosi címmel.)769 Vas vármegye követei, Sallér István és az őt támogató Adelffy Antal kijelentik, hogy „milyen jó a Te szárnyaid árnyékában nyugodni”.770 Ez utal a Habsburgok uralta országokban elterjedt, pénzeken, címereken, hivatalos kiadmányokon látható kétfejű sasos címerábrázolás dinasztikus jelmondatára (sub umbra alarum tuarum), ezáltal

764 MNL OL N 114 13. köt. [oldalszámozás nélkül] 3. sz.

765 Baranya: „erőtlen elmém /:mely nincs felkésztülve:/ tiltja, hogy beszéljek”; Komárom követe, Nedeczky Ferenc „kitűnik a hallgatásban”; Tolna vármegye követe, Perczeljózsef „hallgatok, hogy bölcs maradjak”; Esztergom vármegye követének a „hallgatás hasznára van”

766 Szíjártó 2016a. 251.

767 Családi stratégiája utóéletét tekintve sikeres volt: országos hivatalokat viselt, majd grófi címet kapott. Erre bővebben ld. a Személyi adattár című fejezetet.

768 Pászthory László pályájára bővebben ld. a Személyi adattárat.

769 Szalapataki Nagy Mihály az uralkodó Pozsonyba való meghívására Bécsbe menesztett országgyűlési küldöttség tagjaként megsértette a hozzá német nyelvű kérdéssel forduló királynőt, mivel arra felelni nem tudott, ezért az etikett szabályait felrúgva a mellette álló Sallér István vasi követtől érdeklődte meg magyarul, hogy „mit mond eő Felsége?”, mire Mária Terézia sarkon fordult és faképnél hagyta a magyar urakat. A forrás lelőhelye: MNL OL N 114 13. köt. 1751. április 30-i bejegyzés. Családjára és pályafutására ld. a Személyi adattár róla szóló címszavát.

770 Sallér István családjára: Szluha 2012. II. köt. 443-444. Hivatalára: Sebők 2012.40.