Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

morális eszköztárával felfegyverzett Habsburg-kormányzat kezébe került a politikai ütőkártya a vármegyei követekkel szemben, akik korábban (így 1751-ben) az adóalap javítása és könnyítése érdekében emeltek szót - gyakran sikeresen - az adófizetőkért.754 A bene possessionati ellenzéki elitje a társadalmi viszonyok konzerválásával, sőt az idő kerekének visszaforgatásával próbálta volna helyzetét stabilizálni, ám ez kiváltotta az államhatalom reakcióját. Mária Terézia a későbbi időszakban helyesen ismerte fel, hogy a földesurat jobbágyával összekötő jogi és anyagi viszonyrendszer szétszakításával tud a parasztság, mint adóalap sorsán változtatni és ezzel képes az állami adóterhek behajtásán javítani, illetve hosszú távon lehetősége lesz annak nagyságát növelni.755 Mint ahogy arra az 1751-es vita és az annak utóéletéből önkényesen kiragadott későbbi mozaikdarabkák is rámutatnak, a bene possessionati országgyűlési elit konfrontációja az államhatalommal az urbárium kérdésében nem annak léte, hanem a szabályozás módja kapcsán csúcsosodott ki.756

754 Stefancsik 1935. 35-37. Borié államtanácsos Staatsratban tett felszólalása is utal a diétái események és a jobbágykérdés rendezése közti összefüggésekre, miszerint csak a nép sorsának javításával és egységes urbárium kiadásával lehet megakadályozni, hogy a magasabb adó ne csak a jobbágyságot terhelje.

755 Glósz 2014.23.; Ember 1936.155.

756 AZ 1764-1765. évi országgyűlésen sem lett volna elképzelhetetlen - talán az 1751. évi diéta eseményeinek tükrében -, hogy a diétán ülő vármegyei követek nem utasítják majd el rögtön az urbárium ügyének tárgyalását, sőt támogathatják azt. Ezt bizonyítja, hogy az úrbéri kérdésből Mária Terézia számára ekkor emlékiratot készítő Festetics Pál lehetségesének tartotta volna, hogy az országgyűlésen törvény szülessen a kisebb birtokosok támogatásával. Festetics szerint őket azzal az érvvel tudnák rávenni a javaslat támogatására, hogy a nagybirtokos főurak - parasztjaik állítólagos anyagi túlterheltségére hivatkozva - kevesebb állami adót fizetnek, ezért a „nagy urak” parasztjai helyett a kisebb birtokos jobbágyaira aránytalanul több hadiadó hárul. Hogy mindennek az igazságtalanságnak elejét vegyék, szükséges egy egységes, országos érvényű rendezés lebonyolítása - vélte a tervezet szerzője. Erre: Szabó 1933.1. köt. 8-9. és különösen: 289-290.

IÓ2