Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)
Az adókérdés az 1751. évi diétán
vált a javaslat, végig sem hallgatták.683 Ekkor a nádori ítélőmester felolvasta a főrendek által véleményezett feliratot. Az ellenzék képviselői (nevezetesen Csuzy és Okolicsányi) a továbbiakban arra törekedtek, hogy a feliratban legalább legyen említés a terület-visszacsatolásokról, illetve a katonai szabályzat módosításáról. Az ellenzék célja az volt, hogy ezeket az adóemelés kvázi feltételeként vegyék be a feliratba.684 A felirat szövegezése kapcsán ezen túl számos észrevételt tettek: például amíg Szathmáry és Bohus azt kérték, hogy a tributum, vagyis ajándék helyett inkább az akkor még azonos jelentéstartalmúnak gondolt contributio vagy subsidium szó szerepeljen a feliratban, addig Okolicsányi a Temesköz (a naplóban Temesi Bánát) bekebelezését sürgette. Bacskády nyitrai követ a tűzifa beszámítását követelte - a vectura és a gratuitus labor megváltásán kívül - a hadiadóba.685 Szó esett még a tartományi biztosok fizetésének contributióba való beszámításáról is.686 Állítólag hosszú vita után abban állapodtak meg, hogy a feliratba felveszik a következőket: 1. A forspont és előfogatok részben költségtérítés ellenében teljesítendőek, részben eltörlendőek.687 2. A terményadó mellett a nyári szénaadó is megváltandó lehet. 3. Mindezekhez hozzá kell tenni az „óvadékkal és feltétellel ajánljuk” kitételt. Péchy ítélőmester vitte a felirat fogalmazványát a főrendekhez. Ennek szövegezésében is találtak kifogást a főrendek. Válaszukban sérelmezték, hogy illetlen a „sub cautela” megfogalmazást az uralkodóval szemben használni, neki feltételeket szabni, ezért helyette az alattvalói hűséget jelző „ea cum fiducia et declaratione” kifejezés szerepeljen.688 Az alsótáblán végül abban állapodtak meg, hogy az előbbi megfogalmazásmódot enyhítve „sub spe et cautela” szerepeljen a feliratban ezek helyett. A nádori ítélőmester még három szó módosítását kívánta elérni a rendeknél, amelyek az alattvalói hódolatot fejezték volna ki, ám Bohus János zólyomi követ indítványára ezeket a rendek sorra leszavazták. A napló szerint a vitában a tiszántúli és Tiszán inneni vármegyék ragaszkodtak a legjobban az ellenzéki terminológiához (Csuzyn és Okolicsányin kívül Forray aradi és Szathmáry Király borsodi követ), a dunaiak viszont csak utólag fejezték ki egyetértésüket.689 A rendek ezen végzését a nádori ítélőmester vitte 683 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 29-i ülés. 684 Ld. Csuzy felszólalását: OK 700.470. Diarium diaetae. 83. p. 685 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 29-i ülés. 686 PK Ktt. 118. D 32. Anni 1751 Diaetale Diarium et Acta Diaetae. 74. p. 687 Ezt Forray András aradi követ javaslatára vették be a feliratba: OK 700.470. Diarium diaetae. 82. p. 688 Biró Márton naplója június 28-ra teszi ezeket az eseményeket, de a többi napló alapján ezek valószínűleg egy nappal későbbre tehetőek: Hornig 1903.63-64. 689 MNL OL N 114 13. köt. 1751. június 29-i ülés.
