Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

Az adókérdés az 1751. évi diétán

aki szerint az elcsatolt területek visszacsatolásával új jövedelmi források nyerhe­­tőek, ezért legalább ebben az ügyben intézni kellene egy feliratot az uralkodó­hoz. Szendrői Török József az egri kanonok hozzászólására reagálva kifejtette, hogy a követeket esküjük és lelkiismeretük köti vármegyéjük instrukciójához, amelyben a „teherviselő nép” könnyítésére utasították őket. Egy másik napló említi, hogy Galgóczy és Huber hozzászólása ellen nyilatkozott még Batta Pál nógrádi és Vietoris György trencséni követ is. Valószínűleg a nemesi adómen­tességet érintő Galgóczy-féle felszólalás „sodorhatta át” még a többi bejegyzés­ben kormánypártinak látszó Vietorist és Batta Pál nógrádi alispánt is időlegesen az ellenzékiekhez.555 A kormánypárt oldalán álló fiatal Sopron megyei alispán és követ, Festetics Pál ekkor új érvvel állt elő, amivel az akkor még erős ellenzék megosztására törekedett. Nevezetesen, hogy az adóalapnak a vármegyék közti igazságosabb felosztásából, vagyis arányosításából könnyen lehetne mégis alapot teremteni. Ügy vélte, hogy a királynő bizonyosan orvosolja a sérelmeket, így a jövőbeli adó alapjának növelése lehetséges lesz. Festetics előterjesztésével szemben a loká­lis érdekek képviselőjeként lépett fel Maróthy Sándor, Máramaros vármegye követe, aki szerint a vármegyéket ért szerencsétlenségeket (pestis, marhavész, a kereskedelem pangása) is Figyelembe kell venni az adó felosztása során.556 Ezután kapcsolódtak be a távollévő mágnások (egyébként evangélikus vallású) követei a vitába. Először Zsitkovszky István kérte, hogy mivel eltér­tek a tárgytól, kanyarodjanak vissza a királynő által kért adóemelés témájára. Majd átterelődött a szó a reincorporatióra, a határőrvidéki és partiumi terüle­tek Magyarországhoz való visszacsatolására. Prónay Gábor részéről vetődött fel, hogy az adóemelés mindenképpen szükséges, mivel nem találhatnak más adó­alapot, csak ha a határőrvidéki területeket visszacsatolják, és ez nem történhet tehernövekedés nélkül. Ennek éppen pesti követtársa, Beniczky István mondott ellent azzal, hogy a visszacsatolt területek nem hozhatnak adóteher-növekedést, de az adóalapot ettől függetlenül mindenképpen szükséges kivizsgálni. Vietoris György trencséni követ Prónay felszólalását kommentálva azt tanácsolta, hogy az országgyűlés deklarálja nyilvánosan, hogy más adóalapot (az eddigihez ké­pest) nem találhatnak, így felgyorsítható az ügy tárgyalása.557 Majd Jeszenák János közvetítő javaslattal ált elő: mivel az Isten és a természet által adott adóala­pon kívül nem lehet remélni többet, inkább arról kell megegyezni, hogy hogyan 555 PK Ktt. 118. D 32. Anni 1751 Diaetale Diarium et Acta Diaetae. 18. p. 556 Uo. 30-31. p. 557 A két pesti követ felszólalása csak az Országgyűlési Könyvtárban található példányban olvasható: OK 700.470. Diarium diaetae. 31. p.

Next

/
Thumbnails
Contents