Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A kereskedelemügyi sérelmek az 1751. évi országgyűlésen

Felvetődik a kérdés, hogy hol helyezhetők el a fenti sérelmek és kívánal­mak a 18. század kereskedelemmel foglalkozó koncepciói között? Lássunk egy példát az összehasonlításhoz a század elejéről! Az 1715. évi országgyűlés által életre hívott úgynevezett systematica commissio nagyrészt Károlyi Sándor grófhoz köthető gazdasági reformmunkálataihoz képest a század közepi diéta vonatko­zó javaslatai mind mélységükben, mind színvonalukban messze elmaradnak.496 Általánosságban elmondható, hogy az ország gazdasági helyzetét mindkét kor­szakban hasonlóan ítélték meg: Magyarországon nincs ipar, pang a kereskede­lem, a pénzt a felsőbb rétegek — a nemzet kárára — külföldön, illetve külföldi iparcikkekre költik el, továbbá felismerik, hogy az agrártermékek kivitelében van a gazdaság kitörési pontja. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy az 1722. évi javaslatokhoz képest az 1751. évi sérelmekből (a katonai ruházat­gyártás kivételével) szinte teljesen hiányoznak az iparfejlesztésre vonatkozó pontok. A Károlyi Sándor-féle tervezetben még textilgyárak (posztó- és bőr­gyárak) felállítását tervezték, a század közepén erre már nincs országos igény. A század közepén szórványosan, csak egy-egy megye utasításában bukkannak föl újra a hazai iparfejlesztést (a manufaktúraipart) pártoló kezdeményezések.497 Az agrártermékek kivitelét a 18. század eleji javaslat még kereskedelmi társula­tok szervezésében, az angliai és a hamburgi borkivitel támogatásával képzelte el, addig a század közepi országgyűlési feliratok figyelme ennél jóval kisebb kiter­jedésű régióra terjed ki, bár a kereskedelmi gyakorlat — mint látható a hollandiai borkivitel tervezete kapcsán — továbbra sem zárja ki a merészebb ötleteket. Míg a közlekedésfejlesztés terén nagy hangsúlyt kapott a systematica commissiokban a vízszabályozás, a csatornaépítések (a Duna, a Tisza és a Balaton szabályozása), addig a század közepén csak az abban érdekelt megyék vetik fel a Tisza és mel­lékfolyóinak szabályozását. Viszont mind 1715—1722-ben, mind 1751-ben ugyan­úgy fontosnak ítélték a rendek a nemesi vámmentesség védelmét, a görög, zsidó és örmény kereskedők tevékenységének korlátozását, illetve a vámrendszer re­formját.498 496 Kónyi 1932.170-173. 497 Az 1751. évi diéta idejéből ilyen utasítás a már említett nógrádi mellett Ung megyéé: MNL SzSzBML IV.l.b. Acta politica anni 1751. 255. cs., Fase. 52., Nr. 37. Ung vármegye Szabolcs me­gyéhez átküldött utasításának kivonata (10. pont). Az 1764-1765. évi országgyűlés idejéből Győr, Komárom és Ung megye utasítása: MNL OL P 1921 1. doboz. 1. tétel. Győr vármegye országgyű­lési követutasítása. Győr, 1764. május 28. 6. pont. és MNL OL P 1928 1. doboz. 1. tétel. Komárom vármegye országgyűlési követutasításának kivonata (1764). 8. pont.; MNL NML IV.l.a. 52. köt. (1763-1766). 146-170. p. Instructio. Losonc, 1764. június 1. 17. pont. 498 Kónyi 1932.170-173. A vonatkozó forrásanyag egy másolati példánya: BFL IV.1002.ff. 7. doboz. No. 6. Systematica politicum oeconomicum militare et juridicum. 11-39. pont.

Next

/
Thumbnails
Contents