Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
2. Nemzeti divat a reformkori pesti magyar nyelvű sajtóban - 2.4. A nemzeti öltözet (lehetséges) forrásai
sától, és az utánzás mellett legalább ugyanannyira érvényesült az átnevelő, megszépítő szándék,144 úgy a (nemzeti) öltözködés terén is csak az vált elfogadottá, ami megfelelt az „ízlés”, a „műveltség” közelebbről nehezen meghatározható kritériumainak. így a választóvonal nem feltétlenül a városi és falusi, vagy úri és közrendi öltözködés között húzódott. Annál is inkább, mivel a nemzeti - úri - öltözet egyes elemei (például a dolmány, szűk magyar nadrág, csizma) a közrend viseletének is részét képezték, a 18. század utolsó évtizedeitől a parasztviselet sok tekintetben a nemesi öltözet irányában alakult át, az 1830-as évektől a kék posztóból készült, zsinórozott magyar nadrág, mellény, dolmány stb. a jómódú parasztság viselete lett az ország egyes területein.145 A tárgyalt korszak kezdetén, 1822-ben a nemzeti öltözet fogalmának két eltérő értelmezése került szembe a Tudományos Gyűjteményben zajlott vitában. A vita kiindulópontja Csaplovits János megjegyzése volt a magyar viselet nemzeti jellegéről: szerinte a magyar öltözet szűk, a német pedig bő. Antal Mihály ezt vitatta, hiszen szerinte csak a „nemesi rend” öltözete szűk, a „köznép”-re viszont épp az ellenkezője igaz - ez azt is jelentette, hogy számára a magyar nemesek és a közrendűek öltözete élesen elkülönül ugyan egymástól, de mindkettő egyértelműen „nemzeti”. Csaplovits válaszában viszont a nemzeti öltözet szűkebb és a 19. században általános értelmezését adta: „de mivel nemzeti ruhán nem ezeket [t. i. a parasztok bő ingét és gatyáját] értjük, igaz marad az is, hogy a magyar nemzeti ruha, mind a parasztoknál, mind az Uraknál szűk”- nála tehát a hamarosan „pórias”-nak minősített öltözeti elemek nem képezték részét a nemzeti öltözetnek, bár hozzátette, hogy a nemzeti jelleg a parasztok bő ruháin is érvényesül.146 Edvi Illés Pál 1835-ben a Miben áll a Magyar-Nemzetiség? című írásában a nemzetre jellemző öltözékek között nemesi és paraszti ruhadarabokat is felsorolt, tehát nála az úri és a közrend által viselt öltözetek egyaránt a magyar nemzet sajátosságaiként szerepeltek.147 144 Jánosi 2005. 47. p. 145 Sásköpeny 9. p; Kresz 1956. 46. p.; Flórián 2009. 77. p. 146 Antal Mihály: Megtzáfolások és Igazítások. Tudományos Gyűjtemény, 1822. V. kötet 116— 120. p; Csaplovits János: Felelet az én ethnographiai értekezéseimet érdeklő igazításokra. Tudományos Gyűjtemény, VI. kötet 112-114. p. Antal Mihály (Jászladány, 1793 - Pest, 1850) bölcseleti, orvosi és jogi tanulmányok után nevelősködött. 1830-tól élt Pesten, közreműködött az akadémiai szótár szerkesztésében. 1833-ban az Akadémia levelező tagja lett, 1834-től a nemzeti casino könyvtámoka. Csaplovits János (Felső-Pribél, 1780 - Bécs, 1847) ügyvéd és jószágigazgató. Jogi, földrajzi, statisztikai, gazdasági cikkeket és értekezéseket írt. 147 E* I* P* [Edvi Illés Pál]: Miben áll a Magyar-Nemzetiség? Magyar Hazai Vándor, 1835. 5160. p. 57
