Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években - 5.2. Férfidivat-közlöny

ti öltözetet azonban nem féltette, és míg a divatlapok 1861-től folyamatosan a nemzeti öltözet háttérbe szorulása miatt panaszkodtak, Jámbor egyáltalán nem írt ilyesmiről. A szerkesztő-szerző minduntalan túllépett a szabászati szaklap keretein, és a divatképek leírásába, vagy éppen az üzleti tudósításokba komponálta bele a magyar nemzet sorsával kapcsolatos gondolatait, félelmeit és vágyait, írt a dicsőséges múltról, a hősöket meggyilkoló ellenség gonosz tetteiről, és például a mottóban idézett sorokban cselekvésre, „ébredésre” buzdította olvasóit.736 Az egyik divatképen szereplő két férfi - Jámbor interpretációja szerint - például éppen Garibaldi elfogásáról beszélgetett,737 máshol az egyik férfialak fiatal ügyvéd, aki „honfitársaival együtt megtört kebellel bár, de elszánt türelemmel várja a jövő események nagyszerű dráma végzetét, mely az igazság szent szövétneket, fényes győzelemmel fogja a nagy világ előtt bemutatni s a bűnösök egy láthatlan völgybe fognak vonulni, üldöztetve saját gonosz lelkűk által, honnét többé menekülésük nem lévén, ott fogják örök, de még ott is nyughatatlan álmaikat kialudni.”738 A lap profiljához csak részben illeszkedő mondatokat olvasva különösnek tűnhet, hogy csak az 1862. évi márciusi számot foglalta le a rendőrség. Valószínűleg betegsége is, amelynek forrása - fiai szerint - „a drága haza szomorú sorsa fölött érzett mély honfiúi fájdalom”739 volt, ekkoriban kezdődhetett. Jeleit a Férfidivat-közlönyben is észre lehet venni: szaklaphoz kevéssé illő formában, versben idézte föl zugligeti látomását, és a szabóipar körén kívül eső kérdésekben tett megnyilatkozásai is arra vallanak, kiemelt szerepet tulajdonított saját magának a nemzet sorsának alakításában.

A Közlönyben megjelent írásokból egy dolgos, szakmáját kiválóan ismerő és szerető, a céhrendszer keretein túltekintő, újszerű szakmai megoldások (például több cikket szentelt a százas mértékbeli szabásnak)740 és üzleti fogások iránt is nyitott mesterember képe bontakozik ki, akinek egyik legfőbb szakmai célkitűzése volt, hogy a magyar szabóipar színvonalas, szakszerű módon állítsa elő a nem736 Nemzeti divattudósítás. Férfidivat-közlöny, 1861. nyár 10-11. p.

737 Férfidivat-közlöny, 1862. Őszi illetmény. Jámbor, a Garibaldi iránti tisztelete jeleként, „egy gyönyörű fekete felsőruhát, úgynevezett »Deák«-ot és egy asztrakán kucsmát küldött” neki Turinba, amelyet Pulszky Ferenc adott át. „Garibaldi, a ki nagyon szerette a magyarokat, nagy örömmel fogadta az ajándékot, a »Deákot«-ot és a kucsmát, kedvtelve, büszkén viselte a hűvösebb napokon otthonában.” Egressy Ákos: Emlékezés Garibaldira. Vasárnapi Újság, 1908. 5. sz. 86-87. p.

738 Az alakok jelmezeinek leírása. Férfidivat-közlöny, 1862. nyár [4.] p.

739 Jámbor fiainak levele a szerkesztőséghez. Pesti Napló, 1878. november 12.

740 A százas mérték a korszakban már terjedő, de hivatalosan csak 1876-ban bevezetett decimális mértékrendszer.

232