Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny szabászati szaklapok az 1860-as években
5. Jámbor Endre és a Férfidivat-közlöny Szabászati szaklapok az 1860-as években Föl tehát a vértes paripára Öltözködjünk zsinóros nadrágba Ellenségeinket sújtsuk le - rakásrafi12 A nemzeti öltözet terjedése a szabóipart is fellendítette. A Napkelet azokat az iparosokat éltette, akik „nem élnek vissza a közönség bizalmával s azon szerencsével, melyet számukra a kor szelleme s iránya idézett elő”, vagyis akik a nemzeti öltözet konjunktúrájának időszakában is magas minőségű és alacsony árú termékeket állítottak elő.672 673 A divatsajtó rendszeresen beszámolt arról, hogy az iparosok alig győzték teljesíteni a megrendeléseket, és a nagy kereslet miatt az árak is megnőttek. Egy egyszerű beszámoló is reklámértékkel bírhatott, hiszen ha a szabók alig győzik a menték készítését, a pesti vásáron pedig egy divatkereskedés napi 40-50 darabot ad el belőlük, mint ahogyan a divatlapok állították, az olvasó biztos lehetett abban, hogy a következő szezonban mindenki mentében fog járni. A mesterek és kereskedők szokványos hirdetései mellett megszaporodtak a rejtett hirdetések is, amelyek divattudósítás formájában ajánlották a nemzeti öltözetet kínáló mestereket, illetve divatkereskedéseket. Főként a két legnagyobb pesti divatkereskedés, a Monaszterly és Kuzmik, illetve Alter Antal kereskedése szerepelt sokat, ráadásul a divatlapok mellett megjelenő képmellékletek jó része is az ő modelljeiket mutatta be, ami arra utal, hogy a két cég igyekezett teljes mértékben kihasználni a divatsajtó nyújtotta reklámlehetőségeket. 1858-ban egy pesti szabómester saját kiadvánnyal, a magyarországi lappiacon újdonságot jelentő szabászati szaklappal jelentkezett. Férfidivat-közlönyének tanulmányozása a Kostyál—Klasszy vitából már ismerős tanulsággal szolgál: szabómester-szemszögből nézve az üzleti siker és a nemzeti divat terjedése szorosan összefonódott egymással. A hazafiúi lelkesedés (amely nem vonható kétségbe, a fejezet főszereplőjének esetében például egyenesen őrülethez vezetett) és a nemzeti divat által kínált (bevételnövelő) lehetőség megragadása egyáltalán nem zárták ki egymást. 672 A vers minden bizonnyal Jámbor Endrétől származik. Nemzeti divattudósítás. Férfidivat-közlöny, 1861. nyár 10-11. p. 11. p. 673 Nyári magyar viselet. Napkelet, 1860. július 1. 432. p. 213
