Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.9. A nemzeti öltözet szerepe
stb. különbségeket eltakarja és jelentéktelenné tegye azáltal, hogy egy ezeknél magasabb rendű közösség szervezőjévé és kifejezőjévé válik, amely a különböző csoportokat képes magába olvasztani. A nemzeti öltözet és az egyéb nemzeti szokások a rangon, társadalmi és vagyoni különbségeken felülemelkedő közösséget hoznak létre (miközben e különbségek természetesen megmaradtak, és létüket, létjogosultságukat ekkor nem is kérdőjelezte meg senki). Az 1859 utáni néhány évben a táncvigalmakról, illetve a társasági élet egyéb kiemelkedő eseményeiről szóló tudósítások visszatérő témája, hogy a megjelent résztvevők pusztán a mindenki által viselt nemzeti öltözet, a nemzet egyenruhája biztosította látvány kapcsán átélték a nemzethez való tartozásukat, az őket az általuk nem is ismert nemzettársaikkal összekapcsoló közösség élményét. Egyes tudósítók azért dicsértek bizonyos bálokat, mert bár minden „müveit osztály” képviseltette magát, a résztvevők közötti társadalmi különbségek helyett, a mindenki által felöltött magyar öltözetnek köszönhetően az összetartozás, a magyarság érzése volt az uralkodó: „nem látszottak meg a rangkülönbség válaszfalai, mindenkit egyenlővé tett a magyar öltöny és szív”; „csak az lön érezve, hogy magyarok vagyunk”; „úgy néztünk ki mindnyájan, mint ugyanegy gondolat, ugyanegy érzés, ugyanegy eszme bajnokai, kik egyenlő öltözetet öltenek, hogy megismerhessék egymást, habár talán sohasem találkoztak volna is”.613 A szerzők a magyar öltözet általánossá válását nem célnak, hanem a nemzeti egység megteremtése egyik eszközének tekintették: „a zsinóros viselet eggyé s új hatalmas nemzetté olvasztotta a magyart”;614 „a magyar öltözet összesimított bennünket, és ha talán kezdetben nehezen megy is a közeledés, de eljő az idő, midőn a műveltség, értelem és érdem a társas-élet válaszfalait lerontják.”615 A nemzeti egység problematikájával szorosan összefügg, hogy az 1860. évi báli szezon után a fényűzés kérdése került a figyelem középpontjába. Volt, aki átmeneti jelenségnek tartotta, hogy egyre drágább és díszesebb kiállítású nemzeti ruhadarabok készülnek, amit azzal magyarázott, hogy a magyar nők elhalmozták szeretetükkel a visszatérő nemzeti öltözetet, de mihelyst megszokottá válik, a túl613 Hölgyfutár, I860, január 24. 85. p. Bár a szövegek feldolgozása során azok belső világára hagyatkoztam, az elemzés szempontjait a szövegek által kínált szempontokból választottam, és nem a nemzetépítés folyamatának elméletíróitól kölcsönöztem, itt mégis fontosnak tartom megjegyezni, hogy az idézett gondolatok feltűnően egybevágnak a Benedict Anderson által a nemzet létrejöttéről leírtakkal. Anderson 2006. 614 Zalánkay: Urambátyám és én egy indítvánnyal a névmagyarosítás ügyében. Napkelet, 1861. november 25. 754-756. p. 615 Társaséleti szemle. Divatcsarnok, 1860. január 24. 29-31. p. 31. p. 195