Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.8. Hullámhegyek és hullámvölgyek a nemzeti divat történetében

így a magyar öltözet szépsége jobban kitűnik,589 nyártól pedig - folyamatosan mentegetőzve és sajnálkozva, amiért a magyar nemzeti divatról már nem tud beszámolni, párizsi divattudósításokat is közölt. A nemzeti öltözetekről a következő hónapokban nem sok szó esett a divatsajtóban; bár volt, aki továbbra is magyar ruhában járt, divatról ebben az időszakban már nem lehet beszélni. A divatlapok 1868-ban a frakk-pör590 kapcsán még egyszer kiálltak a nemzeti divat védelmében, de ezután végleg átengedték a terepet az általános divatnak. Ahogy a Családi Kör fogalmazott: „semmi kedvem kezemmel befogni akarni azon folyam kútfejét, mely [...] az egész világot elárasztja: a divat Szajna melletti kútforrását.”591 Néhány héttel később pedig, miközben fogalmazásmódjával az olvasó értésére adta, hogy nem helyesli a nemzeti öltözet kiszorulását, tényként közölte, hogy a divat: francia.592

A nemzeti öltözet viselési kedvének hullámzásában a szezonalitás is megfigyelhető: késő tavasszal és nyáron részben a melegebb időjárás, részben pedig a kevesebb, reprezentálásra alkalmas társasági esemény miatt többen öltöttek francia ruhát, ráadásul azok, akiknek módjuk volt követni a divatot, a nyári hónapokban gyakran nem is tartózkodtak a fővárosban; a férfiak szívesen cserélték le a magyar öltözethez tartozó feszes nadrágot a bővebb „pantallon”-ra, a lapok pedig többet panaszkodtak a magyar divat háttérbe szorulása miatt. Valószínűleg a szerzők sem egyformán vélekedtek egy-egy ruhadarab magyarosságáról, eltérő lehetett annak megítélése, hogy meddig lehet elmenni az idegen hatások, elemek átvételében, a magyar öltözet megváltoztatásában, átalakításában. Ezért is különbözhetnek egymástól azok a képek, amelyeket az egy-egy időpillanatban az egyes divatlapok, illetve divattudósítók szűrőjén keresztül a divatról, annak „nemzeti” vagy „idegen” voltáról kapunk.

589 Divatkép magyarázata. Családi Kör, 1866. 14. sz. 334-335. p.

590 A frakk-pör az 1868. évi báli szezon idején zajlott, a vitában a nemzeti öltözet hívei, illetve az általános divathoz való visszatérést pártolók álltak szemben egymással. A vita kiindulópontja a jogászok azon kérése volt, hogy a férfiak báljukon nemzeti öltönyben jelenjenek meg. Küzdelmükhöz a fővárosi hölgyek is csatlakoztak, szövetségeket hoztak létre a nemzeti öltözet pártolására, és elhatározták, hogy frakkosokkal nem táncolnak. A divatlapok pedig harcias írásokban szólaltak fel a frakkosok ellen. Míg 1868-ban például a jogászbálon még az atillák voltak többségben (igaz, a beszámolók szerint a nők már nem magyar ruhában jelentek meg), a következő évek társasági eseményein a frakkok vették át a vezető szerepet.

591 Divattudósítás. Családi Kör, 1868. május 31.526. p.

592 Családi Kör, 1868. június 28. 623. p.

188