Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.7. Nemzeti öltözet - nemzeti önkép
Bár minden szerző egyetértett abban, hogy a nemzeti öltözet viselése hon- leányi kötelesség, tehát különösebb magyarázatot nem igényel, írásaik igyekeztek nyomást gyakorolni a hölgyekre. A nemzeti öltözet melletti propaganda a honleányi lelkiismeret mellett éppen a divat kontextusában gyakran emlegetett és kevésbé jónak ítélt női tulajdonságra, a hiúságra próbált hatni, amikor azzal érvelt, hogy a magyar öltözet kiemeli a termetet, a kevésbé szép nőket megszépíti; a nemzetibe öltözött magyar nőnek „fenséges, tiszteletet igénylő, hatalmat, méltóságot mutat külseje, minden mozdulata olyan lehet, mint egy királynőé”; a magyar nők szebbek, mint a franciák, így nincs szükségük az állandó újításra a ruházatban; ösztönösen szeretik a szépet és az ízlésest, ezért nem pártolnak el a nemzeti öltözettől; az igazán előkelő hölgyek pedig sohasem fényűzők. A divat követése az emberi gyöngeség következménye, a szerzők a nemzeti érzésnek azonban olyan erőt tulajdonítottak, amelynek segítségével fölül lehet emelkedni az általános emberi tulajdonságokon: a nők még a divatról is képesek lemondani, „ha a nemzet magasabb céljai ezt úgy kívánják.”544 A nemzeti öltözet propagálói a „nemzetiség” terjesztésében aktív szerepet szántak a nőknek, akik - feleségként és anyaként - a társadalom férfi tagjai felett is hatalommal bírtak, Kánya Emília szerint például előfordult, hogy a férfiak a nők kedvéért öltöztek nemzeti viseletbe, és „nem egy nő nyomta erővel férje fejébe a magyar kalapot a régi magas tetejű helyébe.”545 A szövegekben tehát a nők a nemzet sorsáért felelős, annak cselekvő tagjaiként jelennek meg. A divat, amely a közvélekedés szerint inkább a nők érdeklődésére tartott számot, a divatlapok ábrázolásában a nők politikai tere volt: „a megpróbáltatás napjai”-ban „már nem egyedül szűk házikörük, hanem a szenvedő, tűrő haza követeli tőlök szent kötelességek teljesítését...”546 A nemzeti divat a nemzeti küzdelem olyan területét képezte, ahol a nők is könnyen és eredménnyel voltak mozgósíthatók. Az 1860-as években sorra jelentek meg a nemzeti öltözet viselésére és megtartására felszólító cikkek, és előfordult, hogy az olvasónők is tollat ragadtak, hogy versben vagy prózában igyekezzenek megnyerni nőtársaikat a divat terén rájuk váró feladat számára - ehhez a divatlapok fórumot biztosítottak a számukra. A nemzeti divat a női jellem próbatétele, és amikor kiderült, hogy nem mindenki állja ki ezt a próbát, az eddigi dicséretet felváltotta a dorgálás, a jó tulajdonságokat pedig a nők jellemhibáinak felsorolása. A dorgálás ismét a honleányi lelkiismeretre próbált hatni: ugyan ki mondaná ki szívesen, amit a Családi Kör 544 Divatcikkek Emíliától. II. Családi Kör, 1860. december 30. 191-192. p. 191. p. 545 [Kánya] Emília: Társaséleti teendőink I. Családi Kör, 1860. november 11. 73-74. p. 546 A magyar viseletről. Divatcsarnok, 1862. szeptember 17. 302. p. 177
