Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

4. Nemzeti divat a pesti magyar nyelvű sajtóban az 1850-es, 60-as években - 4.7. Nemzeti öltözet - nemzeti önkép

egyik divattudósító fogalmazott rosszallóan.534 A divatlapok már az 1860-as évek elején is az olvasók figyelmébe ajánlották az ún. hamis kötőt, amely egy köténynek látszó fodordísz volt a ruhaalj elején, egy 1864-ben bemutatott nyári ruhán a szoknya és a felöltő díszítése is a zsinór-kivarráshoz hasonló nyomott minta volt, amelyet a gyárban rajzoltak rá a szövetre.535 536

A korszakban megjelent divatképeket végignézve egyszerűsödési folyamat figyelhető meg, ami a nemzeti öltözet iránti első fellángolás (1859-1860 tele) után vette kezdetét, és minden bizonnyal szerepet játszottak benne a túlságosan fényűző és gyorsan változó öltözékeket ért kritikák is, amelyek 1860 elején uralták a divatsajtót.

4.7 Nemzeti öltözet - nemzeti önkép

Kinek lábán sarkantyú peng Arról tudod, hogy az nem czenk,ii6 A bámész nevesse bár.

Az orgyilkos és a gyáva Nem ver pengőt a sarkába —Az elfut, vagy lesbe áll.

(Jókai Mór: Magyar divat)

Az 1859 utáni időszak nemzeti diskurzusában kiemelt hely jutott a nemzeti vonásoknak, ezek az évek fontos szerepet játszottak a nemzeti önkép alakításában — gondoljunk például a korszak világkiállításaira, amelyek többségén Magyar- ország, függetlenségét és szuverenitását hangsúlyozva, önálló arculattal jelent meg.537 A nemzeti öltözet a nemzeti jellegnek is megtestesítője, hordozója és közvetítője. A témában megnyilatkozó szerzők úgy vélték, hogy a külső megjelenés, az öltözködés az egyén, illetve tágabb közössége, a nemzet jellemét illetően is tájékoztatja a szemlélőt:538 „A magyar, keleti véralkatánál fogva ábrándosságra, bizonyos feszesség, vagy tán helyesebben mondva, méltóságra hajlandó; ezt látni

534 A Divat, 1866. január 15. 16. p.

535 Nyári divatkép. Családi Kör, 1864. május 8. 544-545. p.

536 Cenk: semmirekellő, hitvány ember.

537 Lackner 2002, 2004.

538 Az alfejezet gondolatmenetéhez Albert Réka tanulmánya szolgáltatta a kiindulópontot: Albert 2009.

174