Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)
3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.2. Céhek egymás ellen
közötti különbség azonban olyan mértékű, hogy annyit mindenesetre meg lehet állapítani: Pesten a német szabók termékei, a német, illetve európai divat kellékei feltehetően jóval keresettebbek voltak, mint a magyar nemzeti öltözet.374 A két céh méretének különbsége ugyanakkor magyarázatul is szolgál a Kostyál és céhtársai körül kibontakozó céhes konfliktusra, a két céh érvelésének eltéréseire. 3.2.2 A német és a magyar szabó céh konfliktusa a pesti tanács előtt A. Kerényi Mária Kostyálról szóló tanulmányában a következő megállapítást tette: „...érthető lenne, ha a magyar vagy német szabó céh valamilyen intézkedéssel megtorolta volna a határsértést, esetleg megtiltotta volna a magyar ruhák készítését Kostyálnak, aki ezzel a nemzeti érzelmektől vezérelt tettével céhen kívüli konkurrenciát (így!) teremtett a magyar szabóknak. [...] Kostyál, aki céhmester volt, a konkurrens (így!) Klaszy Vencelen kívül senkit sem botránkoztatott meg.”375 — és ez részben igaz is, hiszen a sajtóban más szabók nem avatkoztak be a két szabómester szóváltásába. A vita azonban nem csak a lapok - egyébként feltehetőleg nem túl népes376 - olvasóközönsége előtt folyt. A magyar szabócéh 1832- ben panaszt tett a német szabók ellen, és kérte a pesti tanácsot, tiltsa meg nekik a magyar öltözékek varrását, Kostyálnak pedig a magyar szabó név viselését.377 A vita tehát immár nem két magánszemély, hanem két szervezet között és hivatalos fórum előtt folytatódott - úgy tűnik, a német szabók a vita eldöntését mégsem bízták teljes egészében a közönségre, mint ahogyan ezt Klasszynál olvashattuk. Az ügyben keletkezett iratok, amelyeket a folytatásban forrásként használok, a sajtóvita során megjelent cikkekhez hasonlóan - óvatosan - kezelendők. Azt, hogy ki mit gondolt valójában, a panaszok, nyilatkozatok, beadványok alapján éppoly nehéz lenne megmondani, mint azt, hogy kik is pontosan azok a fogyasztók, akikért a küzdelem folyt. Ismét be kell érnünk annak vizsgálatával, hogy kit milyen érdekek mozgathattak, mit mondtak, és mit értek el mindezzel. E forrásokat olvasva ugyanakkor a két oldal (amelyhez harmadikként a pesti tanács, illetve 374 1827-ben a magyar szabó céhnek 32, a német céhnek 205, 1840-ben a magyar szabó céhnek 26, a német szabó céhnek 281 tagja volt. Dorfinger 1827; Blaskovits 1840. 375 Kerényi A. 1983. 106-107. p. 376 Például a Tudományos Gyűjteménynek az 1820-as években mintegy 800 előfizetője volt. T. Erdélyi 1970. 11. p. 377 BFL IV.1202.a 1832. 2720; Kostyál szerepét és műhelyének kapacitását jól jellemzi, hogy az ügy valódi főszereplője ő maga volt. 117
