Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. században - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. (Budapest, 2017)

3. Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: a német és a magyar szabók vitája a reformkori Pesten - 3.1. Szabók egymás ellen

biográfus rendelkezésére álló adatok olykor talán áldozatul is esnek e látványosan szimmetrikus elbeszélésnek.313

Kostyálról a 19. században, illetve a századfordulón született divattörténeti munkák is megemlékeztek. Rómer Flóris „ruhaművészként” említette, aki a „magyartalan divatnak harcot izent, és a régi magyar ruha szabását tanulmányozván, magyar divatképeket állított össze, és e tekintetben általános reformot vitt keresztül”; „hazafiságban annyira ment, hogy a Nemzeti Színház ruhatárát is átdolgozta [...] minden díj nélkül, egyedül a hazafiság tiszta sugallatából.” A neves régész óvatos reformerként jellemezte Kostyált, aki, ha ismerte is a legrégibb magyar szabásokat, nem erőltette azokat, hanem apróbb változtatásokkal közelítette a magyar ruhát „a régi méltósághoz”.314 Harminc évvel később Szendrei János szintén őt emelte ki a reformkori szabók közül, mint aki „a már ismét elfajulóban lévő magyar viseletét ősi eredeti formára visszavezette”.315

Klasszy Vencel pályájáról jóval kevesebbet sikerült megtudnom, mint pályatársáról és ellenfeléről. A két életút hasonlóságai így is szembetűnők lesznek. Klasszy egy erdélyi városban, a főként szászok és románok lakta Nagysinken született.316 A pesti polgárjogot 1830-ban nyerte el, a magyar szabócéh is ekkoriban vehette fel mesterei sorába. Hunyady Lászlóhoz címzett boltját először a Zöldfa utcában, majd a Franciskánusok piacán működtette.317 1848-ig, ellenfeléhez hasonlóan, ő is folyamatosan jelentetett meg hirdetéseket, cikkeket, divatképeket. 1833-ban Móth Endre az előző fejezetben tárgyalt könyvében Klasszy a nemzeti öltözetet mutatta be szóban és képben.318 Az 1840-es években a magyar szabócéh céhmestere volt, és szerepelt az Iparegyesület választmányi tagjai között is.319 A jótékonysági mozzanatok az ő életútjából sem hiányoznak: adakozott például a

313 Magyar Sajtó, 1863. augusztus 4. 719. p. Hölgyfutár, 1863. augusztus 6. 11. 125. p; Színházi Látcső, 1863. augusztus 4. 119. p.

314 Römer 1872. 145. p.

315 Szendrei 1905. 28. p. Kostyál emlékét anekdota is megörökítette, amelyet Hőke Lajos idézett fel 1883-ban: „Hollósi királyi fiskális bemegy Kostyál Ádám akkori híres magyar szabónak kígyó-téri boltjába ruhát varratni. Kostyál, a mint dukál, mértéket vett, s hogy a mértékpapírra ráírja, kérdi az úr becses nevét. Mikor megérti a Hollósi nevet, így szól: »Az, a ki az ifjakat befogta? Az úrnak nem megy ki az én boltomból ruha!«” Hőke Lajos: Emlékezés idősb sárvári báró Eötvös Józsefre. Vasárnapi Újság, 1883. 22. sz. 357-358. p.

316 Illyefalvy é. n; Dávid 1994. Wagner István szerint eredetileg Venzel Klangnak hívták, de írásából nem derül ki, mire alapozza ezt az állítást. Wagner 2012.

317 Ma: Veres Pálné u. és Ferenciek tere.

318 Móth 1833.

319 Szalkay-Németh 1847. 387. p.

103