Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
Köszönetnyilvánítás
Köszönetnyilvánítás E könyv szerzője levéltáros, aminek bizonyára munkája is magán viseli nyomát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. A legtöbb olvasó számára a levéltár félreeső, ismeretlen, sőt titokzatos hely, az archivárius pedig a titkok őrzője: az az ember, aki sokat tud, de tudását ritkán oszthatja meg a nagyközönség előtt. Valójában azonban a levéltár és a levéltáros szakma az utóbbi negyedszázad során jelentősen átalakult, sokkal nyitottabb lett: időközben nemcsak a levéltárlátogatók száma többszöröződött meg, hanem a levéltár, mint tudományos műhely is termékenyebbé vált, túllépve a lokális történetírás művelésén, a „levéltári kalászatok” műfaján, illetőleg a források publikálásának hagyományos szerepkörén. Ennek eredménye ez a könyv is, amely részint - a dolog önmagáért beszél - a „Doktori Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából” című sorozat köteteként jelenik meg. Abban, hogy az utóbbi két évtizedet értelmes levéltári munkával tölthettem, s emellett mindvégig intenzív tudományos kutatómunkát végezhettem, elsősorban munkahelyemet, Budapest Főváros Levéltárát illeti köszönet. Az intézmény volt főigazgatója, A. Varga László külön is támogatta doktori tanulmányaimat, valamint kolozsvári kutatóútjaimat. O és utóda, Kenyeres István teremtette meg azt a munkahelyi légkört, amelyben a tudományos kutatás nem egyszerűen a levéltári tevékenység hozadéka, hanem annak kiemelt területévé vált. Szintén sokat köszönhetek kollégámnak, barátomnak, Sarusi Kiss Bélának: az elmúlt két évtizedben, a fővárosi jogszolgáltatási iratokat őrző osztály vezetőjeként a leginkább ő segítette elő, hogy a levéltári adatbázisépítés, amelyből e könyv kinőtt, szenvedélyemmé válhatott. Szerencsés vagyok továbbá, hogy olyan munkatársaim vannak (vagy voltak), mint Balogh János Mátyás, Demeter Györgyi, Holozsai Ádám, Fazekasné Torna Katalin, Jung Eszter, Koltai Gábor, Lukács Anikó, Nagy Ágnes, vagy Sipos András. Itt csak azokat a kollégákat emeltem ki név szerint, akik így vagy úgy, közvetlenül segítették a disszertáció, illetve a könyv megszületését. Elnézést kérek, ha emlékezetem tünékeny lenne, s valakiről megfeledkeztem volna. Ehelyütt persze nemcsak Budapest Főváros Levéltáráról, hanem más levéltári vagy egyéb iratőrző intézmények vezetőiről, munkatársairól is meg kell emlékeznem. Aki kutatott levéltárakban, az tudja, mennyire megnehezítheti vagy megkönnyítheti a munkát a helyi rossz- vagy jóindulat, nemtörődömség vagy segítőkészség. Annak leszögezése mellett, hogy szinte mindig ez utóbbival találkoztam, külön meg kell köszönnöm a puszta jóindulaton messze túlmutató támogatást, amelyben általában a budapesti protestáns lelkészi hivatalok, továbbá személy 7
