Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

désére összpontosulnak. Mindenesetre a történészek a korai időszakban rendre a középosztálybeli házasságok nagyobb válási kockázatát konstatálják.94

Előrebocsájtandó, hogy a magyarországi és fővárosi válási statisztikák a társadalmi rétegződés vizsgálatához csak korlátozott segítséget nyújtanak. A korai kimutatások foglalkozási vagy egyéb, a társadalmi státus körvonalazására alkalmas adattal nem szolgálnak. Az elválók szociális megoszlásának változását csak a bírósági adatközlés kormányzati megszervezését követően, a századfordulótól az első világháborúig lehet nyomon követni. Budapest esetében a helyzet ettől még rosszabb, mivel az érintettek foglalkozási besorolását megint csak hat évre (1903-1906, 1908, 1912) vonatkozóan végezték el. A statisztikák által lefedett rövid időszak mindenesetre sem országosan, sem a fővárost illetően nem elegendő a változások megragadásához, különös tekintettel arra, hogy a növekedés felgyorsulását megelőző évtizedek úttörő pereskedőinek társadalmi rétegződése teljesen kiesik a látókörből.

A korai elválók szociális összetételét, valamint annak megváltozását a válóperes iratanyag segítségével csak Budapesten tudjuk szemügyre venni. E tekintetben az ítéleteket megszövegező törvényszéki hivatalnokok gondosságára vagyunk utalva, miután a pertestek nem, csak az ítéletek maradtak fenn. A válóperes ítéletekben a peres felek, pontosabban a férjek társadalmi státusát, foglalkozását viszonylag korán elkezdték rögzíteni, de az az 1890-es évekig az írnokok személyes megítélésétől, egyéni gyakorlatától függően zajlott. Fordulatot 1897-től a bírósági statisztikai lapok kiállításának gyakorlata hozott, amely érezhetően visszahatott az adminisztráció rendszerességére és pontosságára.95 A századfordulótól a válóperes ítéletekben mindenesetre már ritkábban maradt el a férfiak foglalkozásának regisztrálása. Emellett adatbázisunkban a különböző

94 Jellemzően az angolszász világot érintő vizsgálatokról van szó, ahol a restriktiv házassági jog késői liberalizálása, s a szegényjoghoz való könnyebb hozzáférés biztosítása hozott változást. ROWNTREE-CARRIER, 1958: 192-194., 203-214., 221-224. p.; PHILLIPS, 1988: 612-614. p.; PHILLIPS, 2004: 313-314. p. A szegény pereskedők korai jelenlétét hangsúlyozza: SAVAGE, Gail: The Operation of the 1857 Divorce Act, 1860-1910. A Research Note. Journal of Social History 1983/4. 106-108. p. SAVAGE, Gail: They Would if They Could: Class, Gender and Popular Representation of English Divorce Litigation, 1858—1908. Journal of Family History 2011/2. 181-185. p.

95 Az 1897-es statisztikai lap tervezői különös gondot fordítottak a foglalkozás szabatos meghatározására; a foglalkozás rovatnál külön figyelmeztették a törvényszéki hivatalnokot: „Tüzetes megnevezéssel, tehát oly általános kifejezések, mint: iparos, gyáros, kereskedő, hivatalnok s más efféle kerülendők.” MAGYARORSZÁGI RENDELETEK TÁRA 1897. Budapest, 1897. 38. p.

68