Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

A különvált feleség felvehette vadházastársa nevét is, s férjezettként jelenhetett meg, még mielőtt elvált vagy újraházasodott volna. A Kaulich Róberttel közös háztartást alapító Göröncsér Ferencné Leipold Mária közjegyzői okiratokban „Leipold Mária férjezett Kaulich”, illetve „Kaulik Róbertné született Leipold Mária” néven fordul elő. Biztosak lehetünk benne, hogy a közéletben is ezt a nevet használta. A dolog bevett eljárás lehetett a vizsgált korszakban. Fél évszázaddal később Papp László még mindig hasonló névhasználatról számol be a kiskunhalasi különvált, illetve vadházasságra lépett feleségek vonatkozásában: „A vadházasságban élő asszony egyébként »férje« nevét viseli, a férfi hivatalos ügyek intézésénél is feleségként szerepelteti, úgyszólván minden rosszhiszeműség nélkül.”676

Vadházasság esetén az elvált férfiak is minden további nélkül nősnek vallották magukat. Karácsonyi Rezső cipész esetében ugyan nem ismerjük a válás pontos időpontját (a válóper 1908-ban indult, de az iratokat elcsatolták), miután azonban a férfi többször is börtönbe került, valamennyire ráláthatunk arra, mit gondolt ő maga családi viszonyairól. Amikor 1910 tavaszán sikkasztás gyanújával bevitték, s felvették a büntető járásbírósági fogházba, nősnek adta ki magát, feleségeként Loczi Rózát nevezve meg, s két gyermeket vallott be. Két év múlva, amikor ismét sikkasztás miatt vették őrizetbe, a fogolytörzskönyv szerint továbbra is nős Lóczi Rózával, és ekkor már három gyereke van. Karácsonyi Rezső valóban nős volt, de nem Lóczi Rózával: törvényes feleségét, aki a válópert megindította, Flanzl Rózának hívták. Lóczi Rózát, akivel tehát legalább 1908 óta közös háztartásban élt, csak 1915 nyarán veszi majd el.677

Azok a különvált férfiak vagy exférjek, akiknek pillanatnyilag vagy huzamosabb ideig nem volt tartós kapcsolatuk, nőtlenként is bemutatkozhattak. A makói születésű Eisenstein Adolf (Asser) megözvegyülve 1882 nyarán, Kiskunfélegyházán vette el a hajadon Schweiger Fannit. A pár az év végén együtt költözött a fővárosba, ahol a férfi dohánytőzsdét vásárolt a lipótvárosi Bálvány utcában. A házasság azonban hamarosan megromlott, s a nő 1883 őszén válókeresetet adott be. A válást három évvel később mondták ki. Amikor aztán Eisenstein 1889 tavaszán úgy döntött, hogy újra megnősül, a Goldstein Sevával létesült frigy a budai

676 BFL VII.200.A. a. 511/1876., 1195/1876. Kiskunhalasról: PAPP, 1941: 31. p.

677 A válóper nyoma: BFL VII.2.C. 1908. V. 747. A hivatkozott fogolytörzskönyvek: BFL VII.104. a. 312/1910., ill. 284/1912. Az újraházasodás 1915. augusztus 23-án: BFL XXXIII.l.a. Budapest VII. kerület ház. akv. 1016/1915. Lóczi Rozália törvénytelen fiának 1908. december 9-i születésekor a férfi apaságot elismerő nyilatkozatát is rögzítik: BFL XXXIII.l.a. Budapest VI. kerület szül. akv. 2954/1908.

421