Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

állapot nevesítését, respektálta a hitközség eme tekintélyes tagjának önreprezentációját (és feltehetően a hátrahagyott hozzátartozók érzékenységét).671

A társadalmi presztízs megóvása mindenképpen fontos szempont volt az özvegyi státus hangsúlyozása mögött. Az 1874-ben Mészáros Ignác rendbiztostól elvált Horváth Julianna több alkalommal is özvegyként bukkant fel. Nem arról volt szó, hogy a válás kimondása után férjhez ment, majd megözvegyült, hiszen mindannyiszor első férje nevén, özvegy Mészáros Ignácnéként szerepelt. Az eredetileg Kiskunlacházáról a fővárosba beköltözött földműves házaspár mindkét tagja református vallású volt, így lelkiismereti aggályok sem gyaníthatok az özvegyi állapot feltüntetése kapcsán. Az egyszerű paraszti származású nő szűkebb környezetében sikeres vállalkozóként vívott ki magának elismerést: a Ferencvárosban bérkocsiipart űzött, s rendre magánjogi ügyletek önálló szereplőjeként jelenik meg közjegyzői okiratokban. A férjezett név megtartásával bizonyára tiszteletreméltóságát hangsúlyozta, miközben vélhetően vadházasságban élt. Mészáros a válóperben azzal vádolta különvált nejét, hogy szeretője van, akitől gyereke is származott. Ez megfelelhetett a valóságnak, hiszen Horváth Julianna a válás után legalább két törvénytelen gyermeket szült: az egyiket még leánykori nevén, 1875 legvégén, a másikat özvegy Mészáros Ignácnéként, 1878 tavaszán. Hogy első házassága felbontása után miért nem házasodott újra, az rejtély. Meglehet, hogy a vadházasság kényelmes megoldás volt számára, biztosította függetlenségét, amelyet viszont a külvilág felé özvegyi „rangjával” próbált leplezni.672

A családi állapot „meghamisítása” mögött több esetben kegyes hazugság húzódhatott meg. A frissen elvált Grisza János terézvárosi kéményseprőüzlet-vezető özvegynek adta ki magát, amikor Hóiba Máriát 1914 tavaszán elvette. A válást nem egész egy évvel korábban mondták ki, s tudjuk, hogy a volt feleség, Czéh Anna még életben volt. A felbontott frigy egyébként minden bizonnyal Grisza első házassága volt: a polgári esketési anyakönyv ugyan nem tünteti fel a felek családi állapotát, de az Újpesten, 1902-ben tartott ceremónia idején maga 29,

671 Az 1884. április 9-i illegitim születés: MNL OL Budapest Deák téri német evang. kér. akv. 84/1884. Az újraházasodás 1890. május 15-én: uo. ház. akv. 46/1890. A válóper: BFL VII.2.C. 1885. V. 29.

672 A Horváth c. Mészáros válóper: BFL VII.2.c. 1872. V. 13. A nő 1875. december 31-én, illetve 1878. május 19-én szült törvénytelen gyerekei (vetélései): MNL OL Budapest Kálvin téri ref. kér. akv. 1/1876., ill. 281/1878. A személyazonosság a lakcím alapján (Budapest IX. Pávau. 9.) kétségtelen. Az említett közjegyzői okiratok, amelyekben a nő özvegy Mészáros Ignácnéként írja alá nevét: BFL VII.211.a. 16/1881.; VII. 170. 65/1882., 129/1882., 62/1885.; VI1.200.A. a. 757/1883., 285/1885.; VII.212. Grubicy László közjegyző iratai 77/1883.; VII.213. Kiss Aladár közjegyző iratai 626-627/1887.

419