Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

I. A válás mint "társadalmi tény"?

történész, Roderick Phillips, a válások történetét összefoglaló standard művében nem foglalkozik külön a kérdéssel, noha a válási gyakoriság növekedésének magyarázatát a hagyományos családi gazdaságok bomlását illető hipotézisre építi, aminek városokhoz kapcsolása kézenfekvő lenne. A régi család - mondja Phillips- a gazdaság alapvető egysége volt, amelynek tagjai szigorúan meghatározott feladatokat láttak el és kölcsönös függésben éltek egymástól, egymással. A házastársak együttélését így nemcsak külső erők (állam és egyház, helyi közösségek, rokonság), de az egzisztenciális egymásrautaltság is kikényszerítette, illetve a házas köteléket a konfliktusokkal szemben ellenállóbbá tette. Ezzel szemben a 19. századi változások, az iparosodás, a városok növekedése tette lehetővé, hogy a családtagok egyénekként jelenjenek meg a bővülő munkaerőpiacon és saját keresetükből tartsák fenn magukat, ami megkönnyítette a gazdasági fünkcióitól megfosztott családok szétesését. Phillips hangsúlyozza ugyan, hogy a folyamatot illetően fontos különbségek voltak városok és falvak között, de adós marad a jelzett különbségek leírásával és okainak elemzésével.44

Amit Roderick Phillips elbeszél, az lényegében nem más, mint a különböző modernizációs elméletek alkalmazása a családi élet átalakulásának magyarázataként. A válások növekedése ebben az összefüggésben a patriarchális család bomlásának tünete; a hagyományos családi kötöttségek, hitek és értékek gyengülésének, illetőleg a házasságon belüli erőviszonyok átrendeződésének (a nők emancipációjának) kísérőjelensége, amely szorosan kapcsolódna a 19-20. századi gazdasági-társadalmi változásokhoz.45 Márpedig e változások elsődleges előmozdítói, hordozói és közvetítői - vihetnénk tovább Phillips gondolatmenetét- a városok, különösen a nagyvárosok voltak: kezdve a kapitalista termelési mód áttörésével és a piacgazdaság kiterjedésével, a tudományos-technológiai fejlődésen, a tömegkommunikáció és az infrastruktúra (közigazgatás, közlekedés, oktatás, egészségügyi ellátás) csomópontjainak kiépülésén át, egészen a mentalitás és a viselkedésformák átalakulásáig. így a patriarchiálist felváltó modem család prototípusai, a gazdasági funkcióit levetkező, a munka világát a rekreációt szolgáló „otthontól” élesen elválasztó polgári család, illetőleg a fizetésből élő munkás-, hivatalnok- vagy értelmiségi család éppúgy a városokban

44 PHILLIPS, 1988: 364-382. p.; PHILLIPS, 2004: 152-164. p. A dolog minden bizonnyal a megfelelő szakirodalom hiányával magyarázható, hiszen a szerző korábban saját, szükebb szakterületén kitért a válási aktivitás városi és vidéki különbségének okaira: vö. PHILLIPS, 1980: 92-104. p.

45 Vö. VIKSTRÖM, Lotta-POPPEL, Frans Van-VAN DE PUTTE, Bart: New Light on the Divorce Transition. Journal of Family History 2011/2. 109. p.

40