Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

meg. Vagyis a nők egymás szomszédjai lehettek. Mészáros Gizella ugyan a Kúria 1898. április 14-én hozott ítélete idején már biztosan nem itt, hanem a VII. kerületi Akácfa utcában lakott, s 1898. október 3-ig, mire a kimondott válás jogerőre emelkedett, Panczi Ludovika is a közeli Lipótvárosban vállalt munkát, utóbbi mégis huzamosabb ideig élhetett a Lovag utcai házban: amikor a Nyitrai házaspár válóperében az elsőfokú ítélet 1897. augusztus 4-én megszületett, Mészáros Gizella szintén ott lakott. Ez abból derül ki, hogy a Marczin-Panczi-féle 1898. március 1 -i törvényszéki verdiktben a nő Lovag utcai lakcíme nemcsak a preambulumban, amely általában a válókeresetben megadott lakhelyet vette át, hanem az ítélethozatalt követő kézbesítési utasításban is szerepelt, ekként megalapozottan feltételezhető a feleség 1895-1897 közötti ottlakása. Természetesen, így is csak gyaníthatjuk, hogy a szomszédnők válóperei hogyan függtek össze egymással. Kétségtelen, hogy ha volt kapcsolat, úgy mindenképpen a szentszéken 1893. november 25-én kezdett Marczin-Panczi-processzus ösztönözhette Nyitraiékat is hasonló lépésre.626

Ehhez hasonló esetet, amikor egymás közvetlen szomszédságában élő személyek válópereskedése bizonyítható, miután a korai időszakban még az is szerencsének számít, ha a válóperes ítéletben házszámig lemenő lakcímet találunk, nem tudunk prezentálni. Ugyanakkor számtalan olyan ügyet ismerünk, amelyek szereplői nagyjából egyidőben ugyanazon utcában, vagy házban laktak. Ne feledjük, hogy Budapest 19. századi rohamos fejlődése ellenére az emberi kapcsolatok annak idején szorosabbak lehettek, mint amit ma a nagyvárosok lakóiról feltételezni szokás! Ha tehát egy kicsit visszatérünk arra a környékre, ahol Vörös Richárdné Popovics Mária, és dr. Ludvik Endre főorvos élt, valamint Sztehlo Kornél ügyvéd és Rupp Zsigmond közjegyző irodája is feküdt, vagyis a vízivárosi Fő utcába, illetve az 1880-as évek derekán exkluzív kört alkotó unitárius pereskedőkhöz, egy efféle hálózat nyomaira bukkanhatunk. Mielőtt ugyanis Vörös Richárd 1888 elején, Kolozsváron válópert indított Popovics Mária ellen, hasonló megfontolásból már legalább négy Fő utcai házaspár Járta meg” Erdélyt. Az első a Magyar Földhitelintézet hivatalnoka, Peterdy Lajos volt, aki ugyan az unitárius válóper megindítása előtt, 1885 tavaszán, a pesti oldalon, az V. kerületi Arany János u. 1. számú házban lakott, de azt megelőzően legalább egy évtizeden át a vízivárosi Andrássy-palotában, a Fő u. 17. alatt élt.627 1881-ben a Fő utcában lakott a más

626 A Marczin c. Panczi válóper: BFL VI1.2.C. 1895. V. 58. Panczi Ludovika az V. József tér 10. 111/14. lakásba költözött. A Nyitrai c. Mészáros válóper: BFL VII.2.c. 1895. V. 78.

627 Mattesich c. Peterdy válóper: EUEGyLt FT 88/1885. Az Arany János utcai lakcím a válás esetén a nő által felvehető 6000 forint letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvben szerepel. Ajegy-387