Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

még igencsak szűk körében feltűnően sok németországi születésű (és valószínűleg német földön elvált), Pest-Budán új házasságra lépő férfit és nőt találunk, akiknek példája feltehetően másokat is befolyásolt a kezdetben kicsiny, de egyre gyarapodó fővárosi evangélikus gyülekezeteken belül.620

Bajza Lenke, illetőleg második férje, Beniczky Ferenc eseténél maradva, családi vonalon több irányba is elágazva nyomon követhető a „mimetikus” viselkedés, avagy a válással szembeni „immunitás” látványos oldódása. Beniczky Ferenc, bár maga nem vált el, hasonlóképpen normaszegőnek számított, hiszen házasságát Bajza Lenkével római katolikusként kötötte: elvált nőt vett el, és ezért a frigy, jóllehet a polgári jog szerint érvényesen jött létre, kánonjogilag érvénytelennek számított. Az egyik esküvői tanú, báró Podmaniczky Frigyes (a szintén normaszegő Jósika Miklósné Podmaniczky Júlia öccse) emlékirataiban meg is említi a nevezetes esetet, amely néhány évtizeddel később már korántsem számított ritkaságnak: Bajza Lenkének „a katholikus valláson levő Beniczkyhez való férjhez menetele révén, sok gondot s fejcsóválást okozott a katholikus papságnak. [...] E körülmény okozta azt is, hogy e házassági ügy egészen titokban rendeztetett el, mi által elértünk legalább annyit, hogy időnek előtte nem költetett fel az arra fel nem jogosítottak által a világ figyelme s maga az esemény nem hozatott szóba”.621

Az egykori Kálvin téri frigy másik tanúja a vőlegény testvére, Beniczky Ödön cinkotai birtokos volt, akinek Gábor fia másfél évtizeddel később követte a katolikus hitelvek ellen vétő nagybácsi példáját. Beniczky Gábor másik nagybátyja, gróf Keglevich Béla feleségébe, a nála 10 évvel idősebb gróf Batthyány Ilonába, a kivégzett miniszterelnök leányába szeretett bele, aki 1869-től kezdve ágytólasztaltól elválasztva élt férjétől. Kétségtelenül a szövődő rokoni románc lett ama házassági bontóper közvetlen indítéka, amelyet a nő, miután 1879 nyarán az uni-620 Vö. MNL OL Budapest Deák téri (német) evang. ház. akv. 13/1831. (Rosine Hoffmann, Drezda), 92/1845. (Urban Ludovika, Schweidnitz, Poroszország), 31/1853. (August Canzi akadémiai festő, Baden), 13/1854. (Emst Friedrich Schnaufer szalagárus, Renningen, Württemberg), 21/1857. (Heinrich Karl Theodor von Witte színházigazgató, Celle, Hannover), 20/1867. (Dagobert Maximilian Meissner vasúti felügyelő, Pirna, Szászország). MNL OL Budapest Deák téri magyar evang. ház. akv. 8/1852. (Padjora Anna, Frankfurt). MNL OL Budapest Vár evang. ház. akv. 7/1850. (Wolf Adolfina, Szászország), 15/1856. (Arnheim Berta Friderika, Bromberg, Poroszország). A rend kedvéért tegyük hozzá, hogy Ottilia Wigand pesti születésű volt.

621 PODMANICZKY Frigyes: Napló-töredékek 1824-1887. III. kötet. Budapest, 1888. 208- 209. p. Nővére és az elvált Jósika Miklós kapcsolatáról is megemlékezik: uo. II. kötet. Budapest, 1887.21-22. p.

383