Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

gőzhajótársasági gépészként, 1867-es újraházasodásakor pedig még mindig gőzhajói gépészként fordult elő; Ringenbach Adelgunda vőlegénye, Peter Häntjons pedig ugyancsak gépészként adta meg foglalkozását az anyakönyvező lelkésznek, s azt is tudjuk, hogy az új férj rokona, feltehetően fivére, a nő 1873-ban szült törvénytelen gyermekét később örökbefogadó Andreas szintén gépész volt a Dunagőzhajózási Társaság alkalmazásában.617 így, bár nem tudhatjuk biztosan, könnyen lehet, hogy Panfilli Nándor munkahelyén hallott a két évvel korábban történt „katolikus” válásról, s ez indította lekötött kedvesét, Majláth Zsuzsannát arra, hogy maga is válókeresettel próbálkozzon a Budai Törvényszéken.

A válás intézményének terjedő társadalmi használata jobban megragadható az egyes családokon, illetve az elvált férfiak és nők tágabb rokonságán belül. A legegyszerűbb eset az, amikor ugyanaz a személy élete során többször válik el, ami a 19. században, amikor még a válások ritkának számítottak, mindenképpen szembeötlő. A katolikus Pesten az a csoda is megesett, hogy a városi törvényszék a 18. század végén egyszer már elvált férfi házasságát bontotta fel. A legelső ismert pesti házassági bontóperben ugyanis, amelyet 1794-ben Catharina Rajtsch tett folyamatba Friedrich Gräther cukrászmester ellen, a felperesnő - nyilván hitvesét befeketítendő - felhozta, hogy a férfival szemben már korábban is indítottak válópert. A városi tanács ennek nyomán szerezte be Heilbronn német birodalmi város szenátusának hét esztendővel korábban kelt ítéletét, amely Gräthert kioldotta az Elisabeth Weis-szel kötött házasságból. A második feleség ezúttal a férfi ellen fordította a válás fegyverét: a városi törvényszék egyetlen hónap leforgása alatt felbontotta a cukrászmester második házasságát is.618 Az eset kétségtelenül kivételes, s mondanivalónk szempontjából csak annyiból érdekes, hogy az első ismert pesti házassági bontóper aligha véletlenül érintett olyan nem-magyarországi (Württembergből származó), evangélikus párt, amely így vagy úgy, egyszer már megtapasztalta a válást.

617 BFLIV.1343.f. 1866. V. 7., ill. BFL IV.l 122,a. 1868. III. 947. Majláth Zsuzsanna újraházasodása Panfilli Nándorral: MNL OL Budapest Kálvin tér ref. ház. akv. 112/1868. Pesti c. Ringelbach gyerekelhelyezési per: BFLIV.1342.d. 1859. III. 263. Pesti újraházasodása: MNL OL Budapest Kálvin tér ref. ház. akv. 4/1867. Ringenbach újraházasodása: MNL OL Budapest Vár evang. ház. akv. 3/1867. Az időközben megözvegyült (?) nő Andreas „Hüntjens” által örökbefogadott, 1873. április 23-án született Emil fia: MNL OL Budapest Deák téri német evang. kér. akv. 94/1873. A nő lakhelye ekkor Promontor Fő u. 44. volt, ami már közelebb feküdt Majláth Zsuzsanna lakhelyéhez, a Tabánhoz.

618 A válóper: BFL IV.1223.b. 1947/1794. A heilbronni válóperben hozott ítélet beszerzése: BFL IV. 1202.h. Pest Miss. a.m. 2996. A Constantin Agorahhal kötött második házasság kiderül a nő hagyatéki ügyéből: BFL IV.l202.pp. vegyes iratok, 1798.08.06.

379