Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Kapcsolatok és hálózatok

Amint a migrációs válások elterjedése mutatja, a válópereskedéshez szükséges jogi ismeretek megszerzése idővel gyorsabbá, könnyebbé vált. E téren a nagyvárosok házasai körében az ügyvédi információ játszott meghatározó szerepet: ahogy a válás iránti igény megnőtt, úgy gyarapodott a szakterületen mozgó ügyvédek száma is. Ez különösen igaz a fővárosra, ahol a 19. század második felében közel egyezer ügyvéd praktizált, s a prókátorok száma a századfordulót követően, az első világháború előtti időszakban megduplázódott.615 A potenciális ügyfelek előzetesen jogi szaklapokból, tanácsadó brosúrákból tájékozódhattak, illetve személyesen is felkereshették a megfelelő ügyvédi irodákat. Ugyanakkor viszont megmaradtak az információszerzés hagyományos csatornái is. A férjek és feleségek a mindennapok során, társadalmi kapcsolataikat használva értesülhettek a jogi lehetőségről, és jutottak hozzá az alapvető ismeretekhez, hogy megtehessék az első lépéseket. A századforduló környékén megsokasodó kevésbé tehetős felek számára, akik legfeljebb szegényjogot szerezve kaphattak professzionális jogi tanácsot, alighanem ez volt az információszerzés kizárólagos forrása. Mindenesetre, ahogy a válási esetek száma nőtt, úgy halmozódott a tapasztalat, a közvetíthető tudás, s lettek idővel egyre többen, akik segíteni tudtak a viszálykodó házasoknak, hogy problémáikat legális úton rendezzék.

2005. 287-304. p. - Taaffe c. Mattencloit válóper: BFL VII.2.C. 1901. V. 32., 1901. V. 523., ill. 1904. V. 2. Az újraházasodás: BFL XXXIII.1.a. Budapest VII. kerület ház. akv. 1289/1904. Az esküvő nagy sajtóvisszhangot váltott ki: vö. Pesti Hírlap 1901. november 15-i (316.) szám 10. p. Demkó Gyula Feldman Jónás és Klein Hani fiaként született: Kassa izr. szül. akv. 30/1869. A sors iróniája, hogy 1879-ben belügyérként az apa jegyezte az „erdélyi házasságok” ellen kiadott rendeletet: FUCHS, 1889: 54. p. - A Hötzendorf vezérkari főnökkel újraházasodó Virginia Agujari és Hans von Reininghaus válópere nem maradt fenn, csak a nő Kárász Ernő altábornaggyal kötött örökbefogadási szerződése: BFL VII. 193.a. Charmant Oszkár közjegyző okiratai 687/1915. Az ügyről: HARMAT, Ulrike: Divorce and Remarriage in Austria- Hungary: The Second Marriage of Franz Conrad von Hötzendorf. Austrian History Yearbook 32. (2001) 91-103. p. - A Trebitsch-Liszkay c. Hagemann-Szekrényessy válóper: BFL VII.2.C. 34271/1918. A nő biztosan katolikus volt, így Ausztriában nem válhattak el. Marie Trebitsch 1922. március 17-i haláláról: Wiener Zeitung 1922. május 13-i (109.) szám 384. p.

615 Vö. ENYICZKEI Gábor: Pár szó az ügyvédi kérdéshez. Jogtudományi Közlöny 1901. december 13-i (50.) szám 373-374. p. Eszerint 1883-ban 675, 1900-ban viszont már 1135 fővárosi ügyvéd tevékenykedett. Ez utóbbi időpontban a magyarországi ügyvédek közel egynegyede Budapesten praktizált. A budapesti ügyvédek száma az első világháború előtt meghaladta a kétezret is, ami a magyarországi ügyvédség egyharmadát képezte: Budapesti Hírlap 1913. április 23-i (96.) szám 14. p.

377