Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
1870 tavaszán mindketten kiszabadultak a házasság terhes kötelékéből. Ebben a válóperben hivatkozott a nő ügyvédje, Olay Szilárd a Balás Frigyes-féle válóperre, ami jól mutatja, hogy az említett esetek korántsem elszigetelten fordultak elő, hanem összefüggtek egymással, láncszerűen terjedtek.597 A fentebbi ügyek alighanem a jéghegy csúcsát képezték. Számosán lehettek katolikusok, akik tudtak ugyan a válás eme módjáról, mégis csak kevesen tartottak ki válási tervük mellett. A költő Petőfi Sándor egykori özvegye, Szendrey Júlia ebbéli szándékát a nő korai halála húzta keresztül. Júlia 1867 nyarán hagyta el férjét, Horvát Árpád egyetemi tanárt, s egy évvel rá már a válóper megindítását fontolgatta. Horvát református, maga katolikus lévén az első leküzdendő akadály a vallásváltás lett volna, amelyet 1868-ban, apjának írott levelében a következőképpen vet fel: „Nekem pedig szent meggyőződésem, hogy kedvesebb leend az isten előtt, ha mint kálvinista hálával dicsőítem szent nevét, mint ha örökké csak zúgolódva, kifakadva, a tagadásig hitetlenül, úgy miként eddig, katholikus létemre, töltöttem szerencsétlen, ezerszer elátkozott életemet. [...] Elválás házasok közt naponként fordul elő, áttérés, kivált protestáns hitre, a mostani időkben szintén; alig ütközik meg valaki rajta.” A változás szele valóban érződött: az országgyűlés néhány hónappal később, az év végén fogadta el azt a törvényt, amely minden katolikus számára - függetlenül hitvese vallásától - lehetővé tette az akadálytalan konverziót, illetve a házassági kötelék (egyoldalú) felbontását.598 Ez ugyan Szendrey Júlián már nem segített, hiszen 1868 szeptemberében belehalt gyógyíthatatlan betegségébe, de az elkövetkező negyedszázadban számos katolikus férj és feleség számára adta meg az újrakezdés lehetőségét. 597 BFL IV.1122.a. 1868. III. 231. Ezzel kapcsolatban érdekes a válóper tárgyalása során kibontakozójogi vita. Jóry Ferenc házasságvédő azzal érvelt, hogy a katolikus házasság nem veszíti el szentség jellegét a házastársak kitérése által, ekként az ügyben „a sok százados éves törvényes szokás szerint” a szentszék illetékes. Ezzel szemben a személyesen védekező alperes férj ellenbeszédében Jórynak a „kor szellemével ellenkező, nem a dologhoz tartozó, s a természetes felfogással ellenkező” kifogásait figyelmen kívül hagyni kérte. Ügyvédje, Olay Szilárd hasonló értelemben, de jogilag szofisztikáltabb módon, azzal érvelt, hogy miután a peres felek, sőt, gyermekük is, protestáns vallású, s nincs olyan törvény, amely az áttértek feletti szentszéki illetőséget kimondja, a városi törvényszék illetékes. 598 A hivatkozott, datálatlan, és elküldetlen levél: MIKES Lajos-DERNŐI KOCSIS László: Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és haláloságyán tett vallomása. Budapest, 1930. 337- 338. p. A szerzők a levél keletkezési idejét 1868 augusztusára teszik: uo. 180-182. p. Petőfiné Szendrey Júlia második házasságáról: GYIMESI Emese: „...egy nő, több mint csak asszony...” Szendrey Júlia és Florvát Árpád házassága. In: Gyimesi Emese-Lénárt András-Takács Erzsébet (szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 27. A Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. Budapest, 2015. 235-236. p. 367
