Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
1851 őszén - tehát még Helley Helle Ferencet megelőzően - adott be keresetet kitért katolikus felesége, Szákfy (Szabó) Amália ellen a máramarosi református lelkész előtt, 1845 elején kötött házasságuk felbontását kérve. A formális jog szempontjából közömbös lehetett ugyan, de a vallásváltás nem kapcsolódott közvetlenül a válóperhez: a nő még 1849 őszén, Kolozsváron tért kálvinista hitre. A konverzió Szákfy Amália részéről annak idején egyfajta szimbolikus aktusként a de facto válást pecsételte meg, hiszen a nő ekkortájt menekült - a honvédnek állt, eltűntnek hitt férj felkutatása helyett — színésztársa, Gyulai Ferenc karjaiba. Ugyanakkor gyanút kelt, hogy a férj a perindításkor honnan tudott minderről, hiszen keresetében felesége nyomtalan eltűnésére hivatkozott. Az áttérésre azután derült fény, hogy Szákfy Amália mégis előkerült. Feleky Miklós erre házasságtörésből származott „engesztelhetlen gyülölségre” változtatta a kereset jogcímét. A perben a tanúvallomásokkal és a törvénytelen gyermek születését igazoló anyakönyvi kivonattal alátámasztott vádat elismerve, maga alperes is a válás kimondását szorgalmazta, hozzátéve, hogy a nevelőapja, Szákfy József által kezdettől fogva ellenzett, 15 éves fejjel, színtársulati igazgatójával kötött házasságot az őt gardírozó színésznő, Udvarhelyi Miklósné erőltette. Természetesen a megdönthetetlen bizonyítékok mit sem használtak volna, ha a bíróság a szentszék elé utalta volna a válópert. A házasságvédő azonban nem emelt illetékességi kifogást, s a régi törvényekre hivatkozva a házasság felbontását sem zárta ki. A Törvényszék 1854 elején bontó ítéletet hozott, amit a főtörvényszék néhány hónap múltán ugyancsak jóváhagyott.574 A felettes császári hatóságoknak ekkortájt tűnhetett fel, hogy a pesti törvényszék katolikus házassági kötelékeket bont fel. A fordulópontot kétségtelenül az a válóper jelentette, amelyet az udvari tanácsosi címmel dekorált pesti főtörvényszéki ülnök, nemes Gál József 1853 tavaszán indított neje, Mayerffy Mária ellen. A Nagykőrösön született református férfi és a tekintélyes budai polgárcsaládból származó katolikus nő még 1831 -ben kötött házasságot a lipótvárosi plébánián. A házasság azután romlott meg, hogy a felesége hűtlenségére gyanakvó férj a perindítást megelőző év tavaszán valóban rajtakapta nejét Urházy György újságíró, volt honvéd százados belvárosi lakásán. Mayerffy Mária hónapokig ingadozott szerelme és családja között, végül az előbbi mellett döntött: a családi nyomás da-574 A házassági konfliktus mozzanatairól a válóperes iratanyag tájékoztat: BFL IV.1342.g. 1854. VII. 10. Szákfy Amália kolozsvári betérése 1849. október 8-án, Amália nevű leányával együtt: MNL OL Kolozsvár ref. bet. akv. 194. p. A nő nekrológja: CARTON, Sidney: Foltényiné. Uj Idők 1901. december 15-i (51.) szám 74-75. p. Feleky nekrológja: Vasárnapi Újság 1902. március 23-i (12.) szám 177-178. p. 356
