Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

számára, akik vagyonmegosztásra egyáltalán nem számíthattak, a válás kimondása után sem változott. A jog a nőtartásdíj két formáját, az ideiglenes és a végleges vitalitiumot különböztette meg: előbbit a válóper időtartamára, utóbbit azt követően ítélhették meg. Alapja az az elv volt, hogy a férj kötelessége előteremteni a család megélhetéséhez szükséges javakat akkor is, ha a házastársak már elváltak egymástól. Sztehlo Kornél cseppet sem finomkodva „a női nem tehetetlensége és gazdászati alárendeltségének folyományaként” határozta meg a nőtartásdíj at.533

Az ideiglenes nőtartásdíj kiszabása a 19. század utolsó harmadáig meglehetősen szűk keretek között mozgott, mert a törvényszékek az ilyen kérelmeknek csak akkor adtak helyt, ha a feleség már válópert indított, vagy az illetékes hatóságok (plébános, szentszék) előzőleg engedélyezték a házastársak különélését.534 Ha ez megtörtént, akkor a férjnek - társadalmi állásához, jövedelméhez mérten - fizetnie kellett, ami egészen a válóper lezárásáig komoly terhet róhatott a házi büdzsére. „Hanem a törvénykönyveinket is tűzre kéne hányni.” - panaszkodik a századvégen elhúzódó válóperek egyik szenvedő alanya, Ballagi Aladár - „Oly botrány, mint az én pöröm, nem volt még a világon. A török igazságszolgáltatás isteni ehhez képest, mert legalább gyorsan végez, s tiszta helyzeteket teremt. De itt megtörtént az az absurdum, hogy a legutolsó ítélet alapján végkép el van utasítva az asszony, hanem amint utólag kisült, nekem mégis tartanom kell, a legeslegelső, egy taknyos albíró által, 5 percnyi tárgyalás után hozott ítélet alapján. S ma épp úgy fizetem a pörköltséggel együtt, az asszonyt, gyerekeket, s két ügyvédet, mint annak előtte.” Ballagi persze főváros-szerte ismert tudós család tagja, vagyonos ember, jól fizetett egyetemi tanár volt, aki nem tudta, bár megpróbálta, eltitkolni anyagi helyzetét a bíróság előtt.535

Korábban, benyújtott válókereset vagy különélési engedély híján viszont a feleségek hasztalan ecsetelhették nyomorúságukat, keresetüket a bíróság csak533 SZTEHLO, 1890: 114. p. A nőtartásról a polgári törvénykönyv tervezete apropóján, külföldi jogi szabályozással összevetve: V1RAGH Gyula: A házastársak tartási kötelezettsége. Ügyvédek Lapja 1907. március 16-i (11.) szám 5-6. p., 1907. március 23-i (12.) szám 5-6. p., 1907. március 30-i (13.) szám 4. p., 1907. április 6-i (14.) szám 4-5. p.

534 Szentszéki különválási engedély nyomán megítélt nőtartási kereset: BFL IV.1120.a. 1859. III. 155. Az elkülönzött lakhely engedélyezését bizonyítani elmúlasztó nő keresetének visszautasítása: BFL IV.1120.a. 1859. III. 118.

535 Ballagi Aladár levele 1897. december 31-én Ballagi Gézának. OSZK Kézirattár 323. fond, 1897, 10. A férfi leveleiben kezdettől fogva, rendre felbukkant a nő- és gyerektartás mértékét illető panasz: uo. 1895 (1895. október 22-i levél), 48.; 1896 (1896. április 11-i levél), 36.; 1897 (1897. december 1-i levél), 9.

331