Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
III. Jog és társadalom
A Tyukos-Poszpisil-féle józsefvárosi üggyel egyidejűleg kis híján egy másik esetből is büntető eljárás kerekedett. Ennek főszereplője Beller Imre rákospalota plébános volt, aki egy válófélben lévő nő, László Endréné Vágó Klára 1885 februárjában szült ikreit - a tényleges helyzetnek megfelelően - törvénytelenként anyakönyvezte. A folyamatban lévő válóperben másodfokon eljáró Budapesti Királyi ítélőtábla emiatt az év őszén kezdeményezte a periratok büntető bírósághoz való áttételét. Béliért csak az mentette meg a vádemeléstől, hogy a Kúria végül eltekintett az iratok továbbításától, mondván, hogy a gyermekek halála után az anyakönyvi bejegyzésből jogsérelem nem származhat (az ikrek ugyanis alig egy hetet értek meg). A plébánosnak szerencséje volt, mert a matrikulában a megváltoztatott családi állás mellett a törvényes férj valótlan nyilatkozata is fel lett jegyezve: „László Endre tisztviselő egy 34566/1884. sz. a. kelt s a budapesti törvényszék által hozott ítéletet mutatván fel, amelyben Vágó Klárávali házassága felbontatott 1884.decz.23-án, s azon fölül, mert az apaság ellen is tiltakozott, ennélfogva a szülötteket törvényteleneknek kelle bejegyeznem.” Az említett ítélet azonban legfeljebb az ideiglenes elválasztást kimondó végzés lehetett, hiszen a válóperben a jogerős bontó ítélet csak az év végén született meg. A katolikus pap nyilvánvalóan segédkezet nyújtott a férjnek abban, hogy megtakarítsa a hosszadalmas törvény - telenítési eljárást. Ezzel mindketten közokirathamisítást követtek el, amely sokkal súlyosabb elbírálás alá eshetett volna, mint az anyakönyvi kihágás.486 A szélesebb nyilvánosság előtt zajló józsefvárosi ügy körül a jogi szaksajtóban egyidejűleg kibontakozó vita a törvényellenes felekezeti anyakönyvezési gyakorlatot felszámolni kívánó kormányzatot erősítette. „Az atyaság vélelmének kérdése nem tartozik az anyakönyvvezető, hanem a bíró hatalomkörébe. Ez elven nem szabad rést ütni, mert ez legottan tág kaput nyitna a legborzasztóbb visszaéléseknek és oly romboló hatású botrányokat szülhetne, melyek számos család boldogságát menthetetlenül megsemmisíthetnék.” - vélekedett Gruber Lajos fővárosi ügyvéd. A jogászok többsége, mint Gruber, természetesen ezúttal is a családi viszonyok egységes állami szabályozása mellett állt ki, előrevetítve a polgári anyakönyvezés bevezetését.487 Mindez érzékenyen érintette a különvált házaso486 BFL VII.2.C. 1884. V. 42. Az 1885. február 2-án született ikrek keresztelője: MNL OL Rákospalota róm. kát. kér. akv. 14-15/1885. Haláluk február 16-án: MNL OL Vác Szent Miklós róm. kát. hal. akv. 28-29/1885. Itt „László Endre hivatalnok és Vágó Mária Klára” gyerekeiként lettek bejegyezve. 487 A .józsefvárosi ügy” kapcsán az anyakönyvező papok eljárását védelmébe vette: KOVÁTS Gyula: A születések anyakönyvezése. Jogtudományi Közlöny 1886. március 19-i (12.) szám 89-90. p. Ezzel szembeszáll: GRUBER Lajos: A születések anyakönyvezése. Jogtudományi Közlöny 1886. május 21-i (21.) szám 170-172. p. Hasonló véleményének ad hangot egy bi302
