Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

III. Jog és társadalom

Ko vies Károly esete korántsem volt kivételes. A városi polgárság tekintélyes tagjaként a városi magisztrátusban betöltött pozíció sem számított összeegyeztethetetlennek a magánélet illegitim fordulatával. Erre a legfeltűnőbb példa Pest szabad királyi város jegyzője, majd alpolgármestere, Kada Mihály, aki több mint egy évtizeden keresztül élt házasságtörő viszonyban kollégája, Lengyelífy Alajos városi tisztviselő nejével, Pajor Annával. A részletekről ezúttal nem sokat tudunk. A feleség által 1873 végén indított válóperben, 1874 tavaszán felvett „ügyállás” szerint az 1851-ben megesküdött házaspár már 16 éve élt különválva. A felek a bíróság színe előtt csupán „engesztelhetetlen gyűlöletüket” ismételgették, a konfliktus mibenlétéről semmit sem árultak el. A teréz- és a józsefvárosi plébánia keresztelési anyakönyveiben mindazonáltal megmaradtak a törvénytelen viszony nyomai: az 1863 tavaszán született Gizellát a természetes apa, Kada Mihály a magáénak ismerte el, s a leányt 1872 tavaszáig gyors egymásutánban még hat gyermek követte. A pár azonban - Kovicséktól eltérően - nem hagyta annyiban a dolgot, s amint alkalma nyílt rá, törvényesítette kapcsolatát: hosszas egyeztetések nyomán, Lengyelífy Alajos és Pajor Anna 1873 végén egyaránt református vallásra tért, s a nő beadta a válókeresetet. Az 1874 tavaszán kimondott válást követően az ugyancsak református vallásra tért Kada Mihály és Pajor Anna végül házasságot kötött egymással.459

Az a momentum, hogy sem Kovics Károly rendőr főkapitány, sem Kada Mihály alpolgármester karrierje nem sínylette meg a törvénytelen viszonyt (mindkét

használatára egy 1904-es hagyatéki ügyben: BFL IV. 1411 ,b. 1918, Szuknovics. A másik „özvegy” később valószínűleg dr. Warsalik Gergely (Gerő) Nándor kórházi főorvossal élt együtt. Az egymást általános örökössé tevő végrendeletek: BFL VII. 151. 73-74/1895. Warsalik egyébként kilépett szerzetes, irgalmas rendi perjel volt, akinek korábbi viszonyára fényt vet az általa kezdett, halála miatt Kraits Erzsébet által jogutódi minőségben folytatott vagyoni per: BFL VII.2.C. 1894. 1. 1160.

459 Az 1863. április 23-án született törvénytelen Gisela keresztelője: MNL OL Pest Terézváros róm. kát. kér. akv. 529/1863. Az apa helyére itt Kada Mihály pesti jegyzőt írták be. Az 1865. április 3-án született Emilia: MNL OL Józsefváros róm. kát. kér. akv. 495/1865. Az 1866. március 1-én világra jött Helena: uo. 347/1866. Az 1866. november 24-én [!] szült Juditha: uo. 1654/1866. Az 1867. szeptember 21-i Michael: uo. 1301/1867. Az 1869. március 27-i Teréz: uo. 618/1869. Az 1872. május 26-án született Árpád: MNL OL Kőbánya róm. kát. kér. akv. 140/1872. Lengyelífy betérését a Kálvin téri egyházban 1873. december 4-én, Pajor Annáét december 11-én rögzítették: BKRE bet. akv. A fennmaradt bizonyítványok arra vallanak, hogy korábban Kanovich Béla józsefvárosi plébános nehézségeket támasztott, megtagadva a kért bizonyítvány kiadását: Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára (a továbbiakban: RL) D.7.a. Betérési bizonyítványok. 1869, Pajor; 1872, Lengyelffy. A válóper: BFL VII.2.C. 1873. V. 33. Az újraházasodás: MNLOL Budapest Kálvin téri ref. ház. akv. 64/1874.

279