Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)

II. Állam és házassági jog

szokásokat vagy a kancelláriai rendeletet, miközben közelítették egymáshoz a zsidó és a keresztény válóperek tárgyalásának módját.357

A zsidó válóperek nagyobb része az 1870-es évek elejéig sokkal inkább nevezhető válási engedély kiadásának, semmint a szó szoros értelmében vett válópernek. Jellemző, hogy miközben a Pesti Királyi Törvényszék 1872-es irattári évfolyamában található keresztény válóperekben rendszeresen szerepel a pertári tárgyalás eredményét kivonatoló „ügyállás”, addig a zsidó processzusoknál ilyet - egyetlen kivétellel - nem rögzítettek. Nem véletlenül, hiszen érdemi tárgyalást valószínűleg ritkán, csak konfliktus esetén tartottak.358 Reichmann Johanna pestterézvárosi varrónő Spieler Adolf szűcs ellen indított válópere például csupán egyetlen békéltetésből állt. A feleség 1872. február 26-án beadott keresetéhez csatolta Kayserling Meyer pesti rabbinak a háromszori sikertelen lelkészi békéltetésről szóló, még 1871 júliusában kiállított bizonyítványát, továbbá a házassági matrikula kivonatát, házassági szerződését, valamint szegénységi bizonyítványát. Az 1872. március 24-én Sánta Gábor elnök, Papp József és Pázmány Elek szavazó bírák részvételével tartott tárgyaláson a törvényszéki jegyző mindössze az alábbi érdemi mozzanatokat rögzítette: „a megkísérlett kiegyezés nem sikerült, ennek folytán Spieler Adolf kijelenti, miszerint nejének a válólevelet kiadni hajlandó, Reichmann Johanna pedig azt elfogadja. - Kijelentik végül, miszerint házasságukból gyermekeik nincsenek, s vagyoni kérdések fenn nem forognak.” Ezt követően, az augusztus 19-én tartott újabb ülésen, a Kozáry Kálmán vezette tanács (Garay Dezső és Szabó Endre szavazókkal) a házaspár számára „megengedte” a válólevél átadását. Amint látható, mindkétszer különböző összetételű bírói testületjárt el, nem működött közre házasságvédő, s az ügynek nem volt külön előadó bírája sem.359 A törvényszéki válóper nem egészen hat hónapot vett igénybe.

Az 1870-es évek derekán mindazonáltal megszigorodott a törvényes gyakorlat. Előbb az egyoldalú válási kérelmek, majd a közös keresetek nyomán indult zsidó válóperek esetében került sor a protestáns pereknél szokásos felsőbírósági revízióra, valamint alkalomadtán - bár a peres iratok kiselejtezése nyomán erről

357 SZTEHLO, 1890: 80. p.

358 Kopfstein Katalin Wolf Simon elleni válókeresetét a törvényszék azért utasította el 1887 tavaszán, mert a felperesnő válasziratát nem adta be, vagyis rendes írásbeli per volt folyamatban: BFL VII.2.C. 1875. V. 41. Konfliktusos válóperben jegyzőkönyvi tárgyalás nyoma: uo. 1878. V. 44.

359 Az 1872-es évfolyamban feltüntetett egyetlen zsidó „ügyállás” csak a keresetet és a békéltetés eredményét foglalta össze: BFL VII.2.C. 1872. V. 15. A Reichmann c. Spieler válóper: uo. 1872. V. 25.

208