Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5. (Budapest, 2018)
II. Állam és házassági jog
csupán megolvasása több nap hivatalos óráit veszi igénybe.”338 A házasságvédői észrevétel rávilágít az írásbeliség túlburjánzására: a „perbeszédek” nem a pertárban, a házasságvédő jelenlétében hangzottak el, hanem írásba foglalták és beadták azokat. Egy teljes egészében megőrződött későbbi fővárosi ügy, Kalmár Géza kataszteri ügyvivő és Hermann Mária 1881 végén indított válóperében jól kivehető a Vezekényi által kritizált mozzanat. A felek az első békéltetést követően, 1882. január 16-án tartott tárgyaláson a jegyzőkönyvi tárgyalás és a rendes (írásbeli) per sajátos hibrid formájában állapodtak meg: három periratváltást tűztek ki, de ez nyilván nem szóban elhangzó perbeszédeket jelentett, hanem periratváltásokat, hiszen annak kivitelezésére két hónapot adtak. Ezután az ügyvédek, Bemáth Béla, Sztehlo Kornél, majd megint Bemáth iktatták jegyzőkönyvbe az elleniratot, a választ, és a viszontválaszt, végül Andrássy Nándor házasságvédő tette meg észrevételeit. Az egész mintegy két hónapot vett igénybe: a processzust a pertári jegyzőkönyv lezárása után, március 22-én bocsájtották ítélet alá. A jegyzőkönyvi tárgyalás valószínűleg az egyszerűbb esetekben dívott, a rendes peres eljárásra pedig bonyolultabb ügyekben került sor. Aligha véletlen, hogy míg Willingsdorfer Antónia láthatóan együttműködött férjével, Horváth Árpáddal, addig mind a Vezekényi Gyula házasságvédő közreműködésével zajló válóperben, mind Kalmár Géza és Hermann Mária esetében ádáz vagyoni vita bontakozott ki, s a közös gyermekek sorsa forgott kockán. Ami a tárgyalásnál mindkét esetben feltűnhet még, az a házastársak távolléte. Egyik esetben sincs nyoma annak, hogy a házassági konfliktus „tényálladékát” konstatáló, a formális békéltetésekhez képest kényes pontokat érintő pertári tárgyaláson akár a férj, akár a feleség jelen lett volna. Igaz, a perbeszédek beiktatása nevükben történt, de csak az eljáró ügyvédek látták el aláírásukkal a felvett jegyzőkönyveket. Legalább ennyire fontos, hogy távolmaradtak a pertári tárgyalásról az ügyet referáló bírák is. A Horváth-Willingsdorfer válóperben felvett tárgyalási jegyzőkönyvet a bíróság részéről egyedül a pertámok, vagyis a törvényszéki irodát kezelő tisztviselő, Feley Gyula jegyző írta alá.339 Bittó Ernő előadó bíró csupán a pertári tárgyalás lezárása után vette át az ügyet. A Kalmár-Hermann válóperben az ügyvédek periratváltását megint csak a pertárnok, dr. Schmidt Albin aljegyző felügyelte, a referens bíró, Gerometa Titusz nem volt jelen. Tegyük hozzá, hogy ez utóbbi 338 BFL VII.2.C. 1879. V. 26. (Schwarz Auguszta c. Zitterbarth Károly válóper) Megemlíthető, hogy a perben házasságvédőként fellépő Vezekényi Gyula ügyvéd később maga is elvált: BFL VII.2.C. 1881. V. 74. A periratváltások elterjedtségéről korábban: GYÁRFÁS István: A házassági válóperekről. Themis. Egyetemes Jogi Közlöny 1870. augusztus 22-i (8.) szám 86-87. p. 339 A kinevezés a Budapesti Közlöny 1876. augusztus 22-i (191.) számában (5629. p.) jelent meg. 193
